Az élelmiszer-kiskereskedelem és a politika feszült viszonya 2026 februárjában újabb mélypontra jutott. Az oroszlányi Népekbarátsága úti SPAR bezárás nem csupán egy helyi üzleti döntés maradt, hanem országos visszhangot kiváltó vitát indított el a kormányzati különadók, az árrésstop és a multinacionális láncok társadalmi felelősségvállalása körül.
Miért zár be az oroszlányi SPAR?
A hivatalos tájékoztatás szerint a SPAR Magyarország 2026. február 15-én végleg bezárja az Oroszlány központjában található „kis SPAR” üzletét. Maczelka Márk, a vállalat kommunikációs vezetője Takács Károly polgármester megkeresésére adott válaszában részletezte az okokat. A cég álláspontja szerint a gazdaságos működést a jelenlegi szabályozási környezet ellehetetlenítette.
A döntés mögött álló legfőbb gazdasági tényezők:
- Kiskereskedelmi különadó: A lánc tájékoztatása szerint ez az adónem csak 2024-ben több mint 32 milliárd forintot vont ki a vállalattól.
- Árrésstop (Hatósági árszabályozás): A SPAR adatai alapján az árréskorlátozások havonta 1,5–2 milliárd forint közötti veszteséget okoznak a hálózatnak.
- Strukturális hátrányok: A kisebb alapterületű, belvárosi üzletek (amilyen az oroszlányi is) fix költségei magasabbak, miközben a kötelező akciók és árréskorlátok ezeket a boltokat érintik a legérzékenyebben.
Czunyiné Bertalan Judit és az egyszemélyes bojkott
A bejelentésre éles politikai reakció érkezett. Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője közösségi oldalán kelt ki a döntés ellen. A politikus „polgárpukkasztónak” nevezte a SPAR érvelését, és kijelentette: soha többé nem vásárol az áruházláncnál.
A képviselőnő szerint a multinacionális vállalatok „nyerészkedni” akartak a háborús infláción, amit a kormány az árrésstop bevezetésével akadályozott meg. Czunyiné érvelése szerint a SPAR addig tartotta fontosnak a magyar vásárlókat, amíg „milliárdos hasznot” húzott belőlük, de a szerényebb profit reményében már kész elhagyni a közösségeket. A politikus üzenetében arra is utalt, hogy a helyi ellátást inkább kistermelőktől (tojás, sajt) és saját gazdálkodásból érdemes megoldani.
Gazdasági kontextus: Menekülnek a multik?
Nem az oroszlányi az egyetlen eset. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) 2026 eleji elemzései szerint a magyar kiskereskedelmi szektor komoly strukturális átalakuláson megy keresztül. Míg a diszkontláncok (mint a Lidl vagy az Aldi) üzleti modellje rugalmasabbnak bizonyult a válság alatt, a klasszikus szupermarket-hálózatok, mint a SPAR, folyamatos veszteségről számolnak be.
A KSH adatai is alátámasztják a folyamatot: évente ezres nagyságrendben szűnnek meg kiskereskedelmi egységek Magyarországon. A SPAR ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oroszlányi ellátásbiztonság nem kerül veszélybe, mivel egy kilométeren belül egy másik egységük továbbra is üzemel, és a bezáró bolt dolgozóinak többségének más üzletekben kínálnak munkát.
Tanulságok
Az oroszlányi Spar-bezárás rávilágít a 2026-os magyar gazdaságpolitika és a nemzetközi tőke közötti feszültségre. A különadók és az árrésstop hatásai közvetlenül megjelennek a lakossági szolgáltatások szűkülésében. A fogyasztók számára a tanulság kettős: egyrészt a politikai alapú bojkott mint véleménynyilvánítási eszköz megjelenése, másrészt a vásárlási szokások kényszerű átalakulása a megmaradó nagyobb egységek vagy a helyi termelők irányába.
Források: HVG, VG.hu, 24.hu, Kemma.hu, Forbes Magyarország
