Jelentős irányváltás körvonalazódik az európai autóipar jövőjét meghatározó szabályozásban. Európai Bizottság enyhíteni készül a belső égésű motorok 2035-re tervezett teljes kivezetését, miután az iparág részéről egyre erősebb gazdasági és piaci ellenállás bontakozott ki. A korábban kommunikált, szinte kizárólag elektromos jövő helyett most egy rugalmasabb, átmenetibb modell rajzolódik ki. Benzines és dízeles autók 2035: az Európai Bizottság enyhít a szabályokon, nem lesz teljes tiltás. Mutatjuk, mi változik az autóiparban.
Mit terveztek eredetileg?
Az Európai Unió klímapolitikai célkitűzései alapján 2035-től csak olyan új személyautók forgalomba helyezését engedélyezték volna, amelyek zéró károsanyag-kibocsátásúak. Ez a gyakorlatban a benzines és dízeles modellek teljes eltűnését jelentette volna az újautó-piacról, az elektromos hajtás kizárólagosságával.
Mi változik a friss tervek szerint?
A Bizottság új javaslata szerint nem lesz teljes tiltás. A hangsúly a technológiai rugalmasságon és a gyártási lánc egészének kibocsátásán van.
A javaslat legfontosabb pontjai:
- Nincs 100%-os tiltás: 2035-re nem zéró kibocsátást, hanem 90%-os szén-dioxid-csökkentést várnának el a 2021-es szintekhez képest.
- Maradhat a belső égésű motor, ha a gyártók teljesítik a feltételeket.
- Alternatív megoldások beszámítása:
A fennmaradó 10% kiváltható például:- zöld acél és alacsony kibocsátású gyártástechnológia alkalmazásával,
- szintetikus üzemanyagokkal (e-fuel),
- nem élelmiszer-alapú bioüzemanyagokkal.
- Köztes szigorítás:
A 2030–2032 közötti időszakban a személyautóknál 55%-os kibocsátáscsökkentési célt írnának elő, vagyis rövid távon nem enyhül, hanem inkább szigorodik a nyomás. - Új kategória a kis elektromos autóknak:
Egy külön szabályrendszer jönne létre a kis méretű villanyautók számára, enyhébb feltételekkel, kifejezetten az európai gyártók versenyképességének megőrzésére.
Miért hátrált meg Brüsszel?
A döntés mögött nem ideológiai, hanem nagyon is piaci realitások állnak.
- Lassabb elektromos átállás:
Az elektromos autók aránya jelenleg körülbelül 16% az újautó-eladásokban, miközben az uniós cél már 25% lenne. - Kínai versenyelőny:
A kínai gyártók technológiai és árversenyben is jelentős előnyre tettek szert az elektromos szegmensben. - Pénzügyi terhek:
Az átállás hatalmas beruházásokat igényel, miközben az európai kereslet visszafogott, és a globális kereskedelmi feszültségek (például amerikai vámok) is nyomást gyakorolnak az iparágra.
Hogyan reagálnak az autógyártók?
A nagy európai márkák már a hivatalos bejelentés előtt stratégiát váltottak, felismerve, hogy a vásárlókra nem lehet erőszakkal ráerőltetni a tisztán elektromos átállást.
- Volkswagen – visszafogta az elektromos gyártási terveket, és újra hangsúlyt kapnak a hagyományos és hibrid hajtások.
- Porsche – a jövőben is kínál benzines és hibrid modelleket, többek között a Cayenne esetében.
- Mercedes-Benz – közölte, hogy még hosszú évekig több benzines és dízeles modellt kínál majd, mint tisztán elektromosat.
- Stellantis (Peugeot, Opel, Fiat) – elengedte a „csak elektromos” célt, és a hibridekre helyezi a fókuszt.
Mi következik most?
Fontos hangsúlyozni: ez még nem végleges törvény, csupán a Bizottság tervezete. A következő hónapokban az Európai Parlament és a tagállamok döntése szükséges a végleges elfogadáshoz. A politikai viták borítékolhatók, de az irány már most jól látható.
Az európai autóipar levegőhöz jutott. A benzin- és dízelmotorok nem tűnnek el egyik napról a másikra, a következő évtized inkább az átmeneti technológiák, hibridek és alternatív üzemanyagok időszaka lesz – nem a fekete-fehér tiltásoké.
