Októberben ismét a világ figyelme Stockholmra és Oslóra irányul: hamarosan kiderül, kik kapják meg a Nobel-díj 2025 legnagyobb elismeréseit. A tudomány, az irodalom, az orvostudomány és a béke területén kiosztott díjak több mint egy évszázada jelképezik az emberi teljesítmény csúcsát és a tudás hatalmát. De vajon hogyan született meg ez a rangos kitüntetés, milyen feltételek alapján választják ki a díjazottakat, és kik voltak azok, akik örökre beírták nevüket a történelembe?
A következő sorokban feltárjuk a Nobel-díj történetét Alfred Nobeltől napjainkig, és bemutatjuk az idei kiválasztás menetét. Ez a cikk egy átfogó betekintés a világ egyik legrangosabb elismerésének múltjába, jelenébe és jövőjébe.
A Nobel-díj története
Alfred Bernhard Nobel (1833–1896), svéd feltaláló, iparos és mérnök volt, akit leginkább a dinamit feltalálásáról ismerünk. Élete során számos szabadalma volt, és nagy vagyonra tett szert. Nobel utolsó éveiben – részben a saját lelkiismeretével való viaskodás hatására – arról gondolkodott, hogy miként hagyhatna maradandó, pozitív örökséget a világ számára. Így fogalmazta meg végrendeletét, amelyben vagyonának nagy részét arra rendelte, hogy a jövőben „díjakra” fordítsák azoknak, akik „az elmúlt évben az emberiség számára a legnagyobb hasznot hozták”.
A Nobel Alapítványt hivatalosan 1900. június 29-én alapították azzal a céllal, hogy kezelje a díjak pénzügyi hátterét és adminisztrációját.
Az első Nobel-díjakat 1901. december 10-én adták át – éppen öt évvel Nobel halála után. Ezen az első ceremónián öt kategóriában hirdettek győztest: fizika, kémia, fiziológia vagy orvostudomány, irodalom és béke.
A Nobel-díj működése ma
Kategóriák és díjösszeg
Napjainkban a Nobel-díjat öt klasszikus kategóriában adják át: fizika, kémia, fiziológia vagy orvostudomány, irodalom és béke. Emellett a Svéd Nemzeti Bank által létrehozott Közgazdasági Tudományok Díja is évente átadásra kerül ugyanabban az időpontban, de technikailag nem része Alfred Nobel végrendeletének.
Minden díj mellé jár egy aranyérme, egy oklevél (diploma), és pénzjutalom. A pénzösszeg évről évre változik – például 2025-ben az egyik forrás szerint a díj összege 11 millió svéd korona körül lehet.
A díjkiosztás módja:
A fizika, kémia, orvostudomány és irodalom díjakat Stockholmban, Svédországban adják át.
A békedíjat Osloban, Norvégiában adják át a Norvég Nobel Tanács (Norwegian Nobel Committee) közreműködésével.
Minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják meg az ünnepélyes átadó ceremóniát – ezt nevezzük „Nobel-napnak”.
A ceremóniát követően egy ünnepi bankett is zajlik, amelyen több száz meghívott vesz részt.
A nevezés, kiválasztás és közlés folyamata – hogyan lesz valaki Nobel-díjas?
A Nobel-díj elnyerése több lépcsős, titkos és sokszor igen összetett folyamat. Az alábbiakban bemutatom az általános kereteket, különös tekintettel a békedíjra mint példára, de kitérve arra is, hogyan működik a többi kategória esetén.
Első lépés: nevezés (nomináció)
- Kik nevezhetnek?
A jelöléshez valamilyen jogosultsággal rendelkező személynek vagy intézménynek kell benyújtania a javaslatot. A nevező nem lehet maga a jelölt (önnomináció nem megengedett).- A béke Nobel-díj esetén olyan személyek/funkciók jogosultak nevezést benyújtani, mint például nemzetgyűlési tagok, kormánytagok, a Nemzetközi Bíróság tagjai, egyetemi professzorok (társadalmi tudományok, jog, filozófia, teológia), békekutató intézetek igazgatói, korábbi béke Nobel-díjasok, szervezetek vezető tagjai, stb.
- A többi kategóriának (pl. fizika, kémia, orvostudomány, irodalom) is vannak hasonlóan felsorolt jogosult nevezői – például tudósok, akadémiai tagsággal bírók, korábbi díjazottak és szakmai intézmények. Ezeket az intézmények általában szeptember környékén küldenek ki nevezési felhívásokat.
- Mikor lehet nevezni?
A nevezéseket általában szeptembertől kezdődően fogadják, és a befogadási határidő január 31. a következő év díjára. Ha a nevezés később érkezik be, akkor az adott évre már nem veszik figyelembe, csak a következő év díjjára. A békedíjnál például 2025-re a nevezéseket 2025 január 31-ig kellett beküldeni. - Titkosítás, diszkréció
A jelöltek és nevezők neveit, valamint a javaslatok tartalmát a Nobel Alapítvány szabályzata 50 évig titokban tartja. Sem a média, sem a jelöltek nem kapnak hivatalos visszaigazolást arról, hogy valakit neveztek-e.
Kiválasztási folyamat
A beérkezett javaslatokat fokozatosan szűrik és vizsgálják:
- A bizottság által elkészített jelentéseket és beszámolókat külső vagy belső szakértők készítik el, akik részletes vizsgálatot folytatnak az adott jelöltek munkásságáról. (Ez különösen igaz a békedíjnál: nemzetközi és norvég tanácsadók is bekapcsolódhatnak.)
- A jelöltek listáját fokozatosan szűkítik: az első kör után szűkített lista, majd további szűkítések következnek.
- A döntés általában egyhangú többséggel történik a bizottságban. Amennyiben konszenzus nem jön létre, akkor egyszerű többségi szavazással döntenek.
- A békedíj esetén az ideális jelölt tevékenysége olyan nemzetközi, békeépítő, konfliktusmegoldó vagy humanitárius jellemzőket kell, hogy hordozzon, amelyek összhangban állnak Alfred Nobel eredeti végrendeleti szándékával (pl. „a fegyveres erők csökkentése”, „nemzetek testvérisége”, „béke kongresszusok támogatása”).
Döntés és nyilvánosságra hozatal
A végső döntést a díjat odaítélő intézmény bizottsága hozza meg legkésőbb október elején. A békedíjat illetően a Nobel Bizottság tagjai október első teljes hetének péntekén hirdetik ki a nyertest. Az idei (2025-ös) Nobel-díjak bejelentése 2025. október 6. és 13. között zajlik le.
A hivatalos bejelentéseket élő közvetítésben is elérik a Nobel érintett weboldalai és médiapartnerek.
Díjátadó ünnepség
Ahogy már említettük, a díjakat december 10-én adják át – ekkor van a Nobel-napi ünnepség. A békedíjat Oslo Városházájában adják át, míg a többi kategória díjazottjait pedig Stockholmban ünneplik.
A díjazottak a ceremónia után nemzetközi hírnévre tesznek szert, és az eseményen gyakran részt vesznek Nobel-előadások, interjúk és kiegészítő tudományos előadások is.
Mi számít „feltételnek” – mire kell figyelni egy jelöltnek?
Fontos kiemelni, hogy nincs „közvetlen pályázati felhívás” mindenki számára – a jelölés és döntés mechanizmusa évszázados hagyományok és szabályzatok alapján működik.
A jelöltnek élő személynek kell lennie (a Nobel-díjat általában nem adják posztumusz, kivéve ha már korábban jelölték és meghalt a döntéshozatali folyamat közben).
Az irodalmi és tudományos kategóriákban a javaslatokat általában akkor tekintik érvényesnek, ha azokat meghívott, jogosult nevezők küldik be, nem pedig bárki.
A nevezési határidő (január 31.) után beérkező javaslatok csak a következő évre vehetők figyelembe.
A döntéshozatal során rendkívül fontos a jelölt munkásságának nemzetközi hatása, tartóssága, újdonsága és azon szolgálata, amelyet az emberiség számára nyújt. Egyetlen „kötelező kritérium” nincs – a döntés sok szubjektív mérlegelést is magában foglal.
A jelölőknek gondos indoklást kell csatolniuk, dokumentációval és bizonyítékokkal alátámasztva, hogy a jelölt miért érdemel Nobel-díjat.
A nevezőknek és jelölteknek név és információk titkos kezelése kötelező; a Nobel Alapítvány nem engedheti meg, hogy a média vagy más érdekelt fél forrásokhoz jusson 50 évig.
Albert Einstein és a Nobel-díj meglepő története
A történelem egyik legismertebb tudósa, Albert Einstein is megkapta a Nobel-díjat, ám sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy nem a relativitáselméletéért. Einstein 1921-ben vehette át a fizikai Nobel-díjat, amelyet a fotoelektromos effektus felfedezéséért és magyarázatáért ítéltek neki oda. Ez a jelenség bizonyította, hogy a fény képes elektronokat kiléptetni bizonyos anyagokból, és ezzel alapjaiban változtatta meg a fényről és energiáról alkotott tudományos szemléletet.
A döntés hátterében az állt, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjai akkoriban még óvatosan kezelték a relativitáselméletet, amelyet sokan túlságosan elméletinek és nehezen igazolhatónak tartottak. A fotoeffektus viszont kísérletileg is bizonyítható volt, így a bizottság ezt tekintette biztonságosabb alapnak a díj odaítélésekor.
Einstein emberi nagyságát is mutatja, hogy a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat – akkori értéken több mint 120 ezer svéd koronát – teljes egészében elvált feleségének, Mileva Marićnak adta, hogy támogassa közös gyermekeik jövőjét. A döntése sokat elárul arról az elvhű, emberközpontú gondolkodásról, amely egész életét jellemezte.
Magyar Nobel-díjasok
A magyar Nobel-díjasok külön fejezetet érdemelnek a tudomány és a kultúra történetében, hiszen hazánk méretéhez képest kiemelkedően sok világhírű tudóst, orvost és írót adott a világnak. Az első magyar származású Nobel-díjas Bárány Róbert volt, aki 1914-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat a belső fül egyensúlyszervének kutatásaiért. Őt követte többek között Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi Nobel-díj – a C-vitamin felfedezéséért), Hevesy György (1943, kémiai Nobel-díj – izotópos nyomjelzési módszeréért), valamint Wigner Jenő (1963, fizikai Nobel-díj – az atomenergia elméleti kutatásáért). Kiemelkedő alak Polányi János, aki 1986-ban szintén kémiai Nobel-díjat kapott, illetve Kertész Imre, aki 2002-ben irodalmi Nobel-díjat nyert a „Sorstalanság” című regényéért. Magyar származású tudósok, mint Neumann János, Gábor Dénes vagy Oláh György, szintén maradandó nyomot hagytak az emberiség tudományos fejlődésében, így Magyarország méltán tekinthető a Nobel-díjas zsenik hazájának.
A magyar közönség számára is ismerős lehet a várakozás érzése: sokan bíznak benne, hogy egyszer újra magyar származású tudós vagy író kerül a díjazottak közé. A 2025-ös év talán újabb fejezetet nyithat ebben a dicsőséges hagyományban.
Források:
