Belföld

Magyar választási rendszer 2026: Szabályok, határidők és a kétharmad jelentése

A politika világában kevés dolog tűnik olyan bonyolultnak, mint a választási matematika. Gyakran hallunk „töredékszavazatokról”, „listás mandátumokról” és „5 százalékos küszöbről”, de mit jelentenek ezek valójában, amikor a szavazófülkében állunk? Ez a cikk segít tisztázni a magyar országgyűlési választások szabályait, hogy pontosan lásd: hogyan lesz az ikszekből képviselői szék. Tudd meg, hogyan épül fel a magyar választási rendszer! Mi történik 2026. április 12-én?

A kétvoksos rendszer: Egyéni és Listás szavazás

Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok két különböző szavazólapot kapnak (kivéve a nemzetiségi választókat, de erről később).

1. Az egyéni választókerület (OEVK)

Az ország 106 földrajzi körzetre van osztva. Amikor az egyéni jelöltre szavazol, egy konkrét személyt választasz, aki a lakóhelyedet képviseli a Parlamentben. Itt a „győztes mindent visz” elv érvényesül: aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a képviselő. Nincs szükség abszolút többségre (50% feletti eredményre), egyetlen szavazatnyi különbség is elég a mandátumhoz.

2. Az országos lista

A második szavazólapon pártokra (vagy pártkoalíciókra) lehet voksolni. Itt összesen 93 mandátum sorsa dől el. Ezeket a helyeket a pártok között osztják szét az országosan elért szavazataik arányában. Ez biztosítja, hogy a Parlament összetétele valamennyire tükrözze a pártok országos népszerűségét is, ne csak az egyéni körzetek eredményeit.


A bejutási küszöb: Ki kerülhet be a Parlamentbe?

Nem minden párt kap helyet az országos listáról, amelyik elindul a választáson. A „szétforgácsolódás” elkerülése érdekében létezik egy parlamenti küszöb:

  • Egyedül induló párt: legalább a listás szavazatok 5%-át kell elérnie.
  • Két párt közös listája: legalább 10%-ot kell elérnie.
  • Három vagy több párt közös listája: legalább 15%-ot kell elérnie.

Ha egy párt nem éri el ezt a limitet, a listás szavazatai elvesznek, és nem küldhet képviselőt a 93 listás hely egyikére sem. (Fontos: Az egyéni győztes akkor is bejut, ha a pártja országosan elbukik!)


A választási matematika „lelke”: A töredékszavazatok

Ez a rész a legtrükkösebb, mégis ez határozza meg a végeredményt. A magyar rendszer egyik különlegessége, hogy a vesztesek és a győztesek után is járhatnak „ajándék” szavazatok az országos listához.

Ki kap töredékszavazatot?

  1. A vesztesek szavazatai: Azok a szavazatok, amelyeket az egyéni körzetekben olyan jelöltekre adtak le, akik nem nyertek, nem vesznek el. Ezeket hozzáadják a jelölt pártjának országos listájához.
  2. A győzteskompenzáció: Ez a magyar rendszer egyik legtöbbet vitatott pontja. A győztes jelölt annyi szavazatot visz magával a pártlistájára, amennyivel többet kapott, mint a második helyezett plusz egy szavazat. Vagyis a „feleslegesen” megszerzett szavazatok is hasznosulnak az országos listán.

Miért 199 fő a Parlament?

A 2011-es választási törvény rögzítette a létszámot:

  • 106 fő egyéni választókerületből.
  • 93 fő országos listáról. Összesen tehát 199 képviselő alkotja a Magyar Országgyűlést. Ehhez jöhetnek még a nemzetiségi szószólók, akiknek nincs szavazati joguk minden kérdésben, de képviselik a hazai kisebbségeket. Ha egy nemzetiség eléri a kedvezményes kvótát, teljes jogú képviselőt is küldhet.

Miért fontos ezt értened?

A választási rendszer ismerete nemcsak elméleti tudás, hanem a tudatos állampolgári lét alapja. Segít megérteni:

  • Miért kampányolnak a pártok bizonyos körzetekben intenzívebben.
  • Miért kötnek koalíciókat a kisebb pártok (a küszöb és az egyéni győzelem esélye miatt).
  • Hogyan befolyásolja a szavazatod az országos erőviszonyokat akkor is, ha az általad választott egyéni jelölt nem nyer.

A magyar rendszer a többségi elvet (erős kormányozhatóság) ötvözi az arányos elvvel (kisebb pártok megjelenése), de a súlypont az egyéni választókerületek és a győzteskompenzáció miatt a legnagyobb pártok felé lejt.

Hogyan szavazunk áprilisban?

A rendszer továbbra is egyfordulós és vegyes, azaz két szavazatod lesz:

  1. Egyéni képviselőjelölt: A lakóhelyed szerinti körzetben (összesen 106 ilyen van az országban) választasz egy konkrét személyt. Aki itt a legtöbb szavazatot kapja, az azonnal mandátumot szerez.
  2. Országos pártlista: Itt a pártokra szavazol (összesen 93 hely sorsa dől el így).

Fontos dátumok a 2026-os választáshoz:

  • Február 21.: Hivatalosan elindul a kampányidőszak.
  • Március 7.: Eddig kell bejelenteni az országos listákat.
  • Április 12.: A szavazás napja (reggel 6-tól este 7-ig).

Mi az a 2/3, és miért beszél mindenki erről?

A magyar parlamentben 199 képviselő ül. A kétharmados többség (más néven minősített többség) azt jelenti, hogy egy frakciónak vagy szövetségnek legalább 133 képviselője van.

Mire jó a kétharmad?

A legtöbb törvény elfogadásához elég az egyszerű többség (50% + 1 fő, azaz 100 képviselő). Vannak azonban kiemelt területek, ahol az Alaptörvény előírja a 2/3-os támogatást. Ilyenek például:

  • Az Alaptörvény (alkotmány) módosítása: Ehhez egyedül a kétharmadnak van joga.
  • Sarkalatos törvények: Olyan alapvető szabályok, mint a választási törvény, a médiatörvény vagy a családi pótlék alapjai.
  • Közjogi méltóságok választása: Például a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagjai vagy a legfőbb ügyész megválasztása.

Hogyan jöhet össze valakinek a kétharmad?

Sokan azt hiszik, hogy a szavazatok 66%-át kell megszerezni a kétharmados többséghez a Parlamentben, de ez tévhit. A magyar választási rendszer sajátosságai (különösen az egyéni kerületek súlya és a győzteskompenzáció) miatt ez ennél jóval kevesebb szavazattal is elérhető.

  • Egyéni kerületek ereje: Mivel 106 hely az egyéni körzetekben dől el, ha egy párt a körzetek nagy részét (pl. 80-90%-át) megnyeri, akkor az országos listás szavazatok 45-50%-ával is elérheti a parlamenti mandátumok kétharmadát.
  • Győzteskompenzáció: Ahogy az előző válaszban említettem, a győztes egyéni jelölt „felesleges” szavazatai is hozzáadódnak a pártja országos listájához, ami tovább növeli a győztes párt mandátumszámát.

Példa: 2022-ben a kormánypártok a belföldi listás szavazatok mintegy 52%-ával szerezték meg a mandátumok több mint 68%-át (135 helyet), ami kényelmes kétharmadot jelentett.


Mit jelent ez a választó számára?

A 2/3-os rendszer miatt a választás tétje nemcsak az, hogy ki alakít kormányt, hanem az is, hogy a győztesnek lesz-e felhatalmazása egyedül átírni az alapszabályokat (alkotmányt), vagy rákényszerül az ellenzékkel való együttműködésre a fontos kérdésekben.

Szeretnéd, hogy megnézzük, pontosan melyek azok a „sarkalatos törvények”, amikhez mindenképpen kell a kétharmad?

Napsugár
Tartalomkészítőként és újságíróként célom, hogy minden cikkemmel pontos, hiteles és értékes információt adjak át. A Veritex.hu-n olyan témákról írok, amelyek inspirálnak – legyen szó gazdaságról, családról, utazásról, életmódról vagy…

Kapcsolódó tartalmak: