2026 első felében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 11,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó reálkereset ennél is gyorsabban, 11,7%-kal nőtt. A számok mögött azonban jelentős ágazati különbségek és egyszeri tételek is vannak.
A féléves növekedési ütem 2,3 százalékponttal volt magasabb, mint a 2025. első félévben mért érték, ugyanakkor a dinamikát döntően az év eleji folyamatok húzták meg. A második negyedévben már lassult a bérnövekedés üteme. A kiugró emelkedéshez jelentősen hozzájárult a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány januárban kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz.
Ennek egyszeri hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8,5% lett volna, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb a 2025. első félévi 9,2%-nál. A növekedést ugyanakkor szélesebb körben is több tényező támogatta: a minimálbér 11,0%-kal, a garantált bérminimum 7,0%-kal emelkedett, és a közszolgáltatási ágakban előre beütemezett bérrendezések is hozzájárultak az emelkedéshez. Különösen a szociális és kulturális területeken végrehajtott béremelések voltak érezhetők.
Az átlag mögött nagyon eltérő kereseti pályák vannak
A nemzetgazdasági átlag mögött jelentős eltérések látszanak: a teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének emelkedett a bruttó keresete az előző év azonos időszakához képest, és minden második munkavállalónál 5,0 és 24,9% közötti növekedés volt. A fegyverpénz hatását jól mutatja, hogy közel kétszeresére nőtt a legalább 50%-os béremelést megélők aránya 2025 első félévéhez képest. A nagyobb bértömeg-kiáramlás miatt 1,6 százalékponttal mérséklődött a csökkenő keresetűek részaránya is.
Az ágazatok többségében azonban kis mértékben nőtt a keresetcsökkenést, illetve a 0,0–4,9%-os keresetnövekedést megélők aránya, vagyis a közigazgatási ágat és a fegyverpénz hatását kiszűrve a bérnövekedés több ágazatban lassult. A keresetek alakulását nem csak az alapbér befolyásolja: szerepe van a törzsbérnek, a bérpótlékoknak, a jutalmak összegének és időzítésének, sőt annak is, ha a munkavállaló feladatköre, álláshelye vagy munkáltatója változik.
Hol gyorsult, hol lassult a bérdinamika
A legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő bérnövekedés a közigazgatás és védelem ágban volt látható a fegyverpénznek, valamint a rendvédelemben és honvédelemben dolgozó civil alkalmazottak egyszeri juttatásának köszönhetően. Az oktatásban a pedagógusok béremelése miatt továbbra is az egyik legmagasabb a növekvő keresettel rendelkezők aránya, de az idei béremelés elmaradt az előző évben tapasztalttól. Ezt az is mutatja, hogy csökkent a 15,0% és afeletti keresetnövekedéssel rendelkezők aránya, miközben nőtt az 5,0–14,9%-kal emelkedők száma.
A vízellátás és hulladékgazdálkodásban, valamint az energiaiparban az éves béremelkedés üteme kisebb volt, mint egy évvel korábban, és a második negyedévben mindkét ágban tovább lassult a növekedés. A művészet, szabadidő területén a csökkenő keresetűek aránya az egyik legalacsonyabb, a 15,0–24,9%-kal növekvőké pedig a legmagasabb volt; ebben a kulturális béremelések mellett a jutalmak növekedése is szerepet játszott. A humán-egészségügyi ellátásban a központi béremelés elmaradása miatt a rendszeres keresetek idén érdemben nem nőttek, ezért egyeseknél stagnálás vagy csökkenés is kialakult, különösen akkor, ha változatlan alapbér mellett kevesebb bérpótlék járt.
A feldolgozóiparban a bruttó keresetnövekedés mérséklődését az is jelzi, hogy itt volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetűek aránya, miközben a 15,0% feletti emelkedést elérők aránya elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól. A pénzügyi szolgáltatás, a távközlés és IT-szolgáltatás, valamint a szakmai, tudományos tevékenységek területén egyszerre nőtt a csökkenő és a 0,0–4,9%-kal növekvő keresetűek aránya. Az egyéb szolgáltatásokban a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 67%, ezért ebben az ágazatban különösen erős volt a minimálbér-emelés hatása: a munkavállalók több mint felének 5,0–14,9% közötti mértékben nőtt a keresete.
A nettó oldalon a családi adókedvezmény januári második üteme, a kétgyermekes anyák kedvezményének bevezetése, valamint a harminc év alatti anyák kedvezménye felső korlátjának megszüntetése játszott kulcsszerepet. Ennek hatására a csökkenő nettó keresettel rendelkezők aránya 13,6%-ra mérséklődött a 2025 első félévi 17,2%-ról, és ez az arány 0,6 százalékponttal kisebb lett, mint a csökkenő bruttó átlagkeresettel rendelkezők aránya. A nettó kereset vásárlóereje is javult: 2026 első félévében 19,2%-ra csökkent azok aránya, akiknek mérséklődött a reálkeresetük, miközben a munkavállalók kétharmadának legalább 5%-kal, minden harmadiknak pedig legalább 15%-kal nőtt a reálkeresete.
