Új csúcs közelében zárta a harmadik negyedévet a magyarok egyik kedvenc megtakarítási formája, a TBSZ. A számlák száma 645 ezer fölé emelkedett, miközben a kezelt vagyon is rekordot döntött. A NYESZ-eknél szintén új csúcs született, így mindkét adóelőnyös konstrukcióra érdemes külön figyelni.
A tartós befektetési számlák száma június végéhez képest közel 4%-kal nőtt, és szeptember végére 645 ezer fölé ért. Ez azt is jelenti, hogy 100 magyar emberre jelenleg közel 7 TBSZ jut, miközben egy embernek több ilyen számlája is lehet. A TBSZ különlegessége, hogy 5 éves időtávon túl adómentességet biztosít a befektetőknek.
Mit jelent ez a megtakarítóknak?
A TBSZ-re csak a nulladik, úgynevezett gyűjtőévben lehet befizetni, utána a számla bezárul, de a rajta lévő megtakarítás szabadon fektethető részvényekbe, kötvényekbe, aktívan kezelt befektetési alapokba vagy ETF-ekbe is. Három év elteltével már adókedvezmény érhető el, öt év után pedig a hozam adómentessé válik, vagyis sem személyi jövedelemadó, sem szociális hozzájárulási adó nem terheli. A számlaszámok növekedése mögött az új megtakarítók belépése és a régebbi TBSZ-használók számlagyarapodása is állhat.
A vagyonoldalon még látványosabb a kép: a TBSZ-eken kezelt összeg 9398 milliárd forintra emelkedett, ami 6%-os negyedéves és több mint 27%-os éves növekedés. Az idei első kilenc hónapban a TBSZ-vagyon összesen több mint 1500 milliárd forinttal bővült, ebből a harmadik negyedév 544 milliárd forintot tett hozzá. Az átlagos megtakarítás egy TBSZ-en bő 2%-kal nőtt, és 14,6 millió forintra emelkedett, bár ez még elmarad a 2025 év végén mért 15,2 millió forintos szinttől.
A számok mögött fontos gyakorlati szempont, hogy egy befektetőnek több TBSZ-e is lehet, és ez a gyűjtőév-korlát miatt kifejezetten elterjedt megoldás. A rendszeres megtakarítók sokszor évente legalább egy új számlát nyitnak azért, hogy a megképződő szabad pénzeiket továbbra is TBSZ-re tehessék. Emiatt az egy számlatulajdonosra jutó tényleges TBSZ-vagyon akár lényegesen magasabb is lehet annál, mint amit a számlaszám önmagában mutat.
A NYESZ is új csúcsra futott
A nyugdíj-előtakarékossági számlák piaca szintén erősödött: 2026. szeptember végére 109 ezer fölé emelkedett a NYESZ-ek száma, ami 9%-os éves növekedést jelent. Több ilyen számla párhuzamos használata nem tiltott, de plusz adóelőnnyel nem jár, ezért becslés szerint 100 magyar emberből ténylegesen nagyjából 1 főnek van NYESZ-számlája. A konstrukció a TBSZ-hez hasonlóan adómentességet biztosít, és a befizetésekre 20% állami támogatás, vagyis SZJA-visszatérítés is jár.
A NYESZ-nél az állami támogatás maximuma évi 100 ezer forint, ezt évi 500 ezer forint befizetéssel lehet elérni. A számlának nincs gyűjtőéve, vagyis a futamidő során folyamatosan lehet rá befizetni, az adómentes kifizetést pedig a nyugdíjjogosultság megszerzése, például a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése teszi lehetővé. A számlaszámok száma az első negyedév több mint 2600-as bővülése után a második negyedévben bő 1600-zal, a harmadik negyedévben pedig több mint 1700-zal nőtt.
A NYESZ-en kezelt összvagyon szintén rekordot döntött, és a negyedév végére 705 milliárd forintra emelkedett. Ez negyedéves alapon 2,5%-os, éves összevetésben pedig több mint 15%-os növekedés. A harmadik negyedév 17,4 milliárd forinttal járult hozzá a vagyon bővüléséhez, az átlagos megtakarítás pedig 6,47 millió forintra emelkedett, ami új csúcsot jelent a megelőző negyedév 6,41 milliós átlagához képest.
A háztartások összes értékpapír-állománya is nőtt: szeptember végén 33 238 milliárd forintnyi értékpapírt tartottak a magyar háztartások, szemben a 2025 végi 30 695 milliárd forintos szinttel. Szeptemberben közben a részvényállomány piaci értéke 4,1%-kal csökkent, miközben a háztartások közel 9 milliárd forint értékben nettó részvényvásárlók voltak, vagyis a visszaesést nem eladások, hanem átértékelődések és egyéb állományváltozások okozták.
