A késői elalvás nem feltétlenül „rossz szokás”. Sokszor a biztonságérzet, a napközbeni terhelés és az esti rutin együtt alakítja, mikor tud megnyugodni a gyerek. A szülőknek ezért nem csak az ágyidőre, hanem az egész nap ritmusára érdemes figyelniük.
Az alvásnak nagy szerepe van a szervezet regenerálódásában, az agy pihenésében, a légzés és az idegrendszer működésében, valamint a tanulás, a növekedés és a hormonális folyamatok szempontjából is. A kicsikben ösztönösen ott van az igény az éjszakai közelségre, mert a biztonságérzetükhöz hozzátartozik, hogy a szülő a közelükben legyen alvás közben is. Ezért az is számít, milyen körülményeket teremt a család az éjszakára.
Nem minden gyereknek ugyanannyi alvásra van szüksége, és ez nemcsak életkor, hanem típus, valamint a fizikai és idegrendszeri fejlődés kérdése is. Az egyik fontos szempont, hogy a nappali és az éjszakai alvást együtt nézve megvan-e az elegendő óraszám. Ha igen, akkor nincs ok aggodalomra. Ugyanez igaz a délutáni alvásra is: nincs általános szabály arra, hány éves korig kell aludnia egy gyereknek, inkább azt érdemes figyelni, mire van igénye.
Mit tehet a szülő az esti elalvásért?
Az esti rituáléknak nagy jelentőségük van. A vacsora, a fürdés és az esti mese meghatározott sorrendje segít abban, hogy a gyerek kiszámíthatónak és biztonságosnak élje meg az estét. Ugyancsak segíthet a szobában a vöröses fény: erre egy sólámpa vagy akár egy piros kendő is megoldás lehet. Az ellazulást éneklés, jógalégzés, masszázs, nagyobb gyerekeknél pedig a fények tompítására szolgáló napszemüveg is támogathatja.
A képernyőhasználatot lefekvés előtt legalább egy órával érdemes abbahagyni, és ez a szülőkre is vonatkozik. Este a nagy intenzitású mozgás már inkább megnehezítheti az elalvást, még ha délután egy nagy séta vagy játszóterezés kifejezetten jót is tehet. A késő esti edzések és a napközi utáni sport is emelheti a stresszszintet, ami nem kedvez az alvásra készülő szervezetnek.
Az elalvást az is segítheti, ha lefekvés előtt felidézik a nap eseményeit, elbúcsúznak a kellemetlen dolgoktól, és számba veszik a másnapi feladatokat is. A gyerekeknél a félelmek és szorongások gyakran este, éjszaka erősödnek fel, és az is számít, ha érzik a szülők közti feszültséget, még akkor is, ha nem hangos a vita. A bizonytalanságot érdemes a gyerek nyelvén megnevezni, és elmondani, hogy a felnőttek rossz passzban, fáradtan vagy egy munkahelyi esemény miatt izgulva is átélhetnek nehezebb időszakot, de minden rendben lesz.
A szülők veszekedését is érdemes úgy kommunikálni, hogy a gyerek értse: előfordulhat feszültség, de ki lehet békülni, és a dolgok megoldódnak. Közben az is fontos, hogy a gyerek nappal megkapja a sok odafigyelést, a közös játékot, az ölelést és a puszit, mert a biztonságos körülmények nem csak este, hanem egész nap épülnek. Ha ez megvan, az éjszakák is nyugodtabbak lehetnek.
Az is teljesen rendben van, ha a szülő néha úgy érzi, elfáradt, és sok neki a gyermekéből. A rendszeres énidő és az a lehetőség is fontos, hogy a szülők pár napra a nagyszülőkre vagy bébiszitterre bízzák a gyereket, és kikapcsolódjanak. Az alvás körülményeit végső soron úgy érdemes alakítani, ahogyan az a családnak a legjobb, miközben a gyerek biztonságérzetét tartják szem előtt.
Ha a nagyobb gyerek napközben vagy az óvodában már nem tudna aludni, de mégis altatják, az megnehezítheti az esti elalvást. Ilyenkor a csendes pihenés vagy a nyugodt játék jobb megoldás lehet, mint a kényszerített alvás. A lényeg, hogy a gyerek igényeihez igazodva a pihenés feltételei meglegyenek, és ha aludni szeretne, legyen rá lehetősége.










