Évtizedek óta nem volt ekkora figyelem a magyar közlekedési szabályok körül, mint most. Az új KRESZ-tervezet nyilvánosságra kerülése élénk szakmai és társadalmi vitát indított el, hiszen nem csupán apró módosításokról van szó: a tervezet célja, hogy a mai közlekedési valósághoz igazítsa az 1970-es években megalkotott szabályrendszert. Autósok, motorosok, kerékpárosok, rolleresek és gyalogosok egyaránt érintettek – vagyis szinte mindenki.
Miért volt elkerülhetetlen az új KRESZ?
A jelenleg hatályos KRESZ egy olyan korszakban született, amikor még nem léteztek elektromos rollerek, alig volt kerékpáros infrastruktúra, és a forgalom összetétele is teljesen más képet mutatott. Az elmúlt években azonban robbanásszerűen terjedtek az új közlekedési eszközök, miközben a baleseti statisztikák azt mutatják: a szabályok sokszor nem adnak egyértelmű választ a mindennapi helyzetekre. A tervezet egyik legfontosabb célja éppen az, hogy csökkentse a bizonytalanságot, és kiszámíthatóbbá tegye az utakon zajló együttélést.
Sebesség, követési távolság, biztonság
Az új KRESZ-tervezet hangsúlyosan foglalkozik a közlekedésbiztonsággal. Külön figyelmet kap a követési távolság kérdése, amelyet eddig sokan csak ajánlásként kezeltek. A tervezet pontosabb, időalapú meghatározásokat vezetne be, különösen nagy sebességnél. Ez nemcsak az autópályákon közlekedők számára jelenthet változást, hanem a mindennapi városi forgalomban is érezhető hatása lehet, hiszen a ráfutásos balesetek jelentős része a nem megfelelő követési távolságból adódik.
Elektromos rollerek: végre tiszta szabályok?
Talán nincs még egy közlekedési eszköz, amely akkora vitát generált volna az utóbbi években, mint az elektromos roller. A tervezet egyik legfontosabb újítása, hogy egyértelműbb jogi kategóriába sorolná ezeket az eszközöket. Meghatározná, hol közlekedhetnek, milyen feltételekkel vehetnek részt a forgalomban, és milyen felelősség terheli a használókat. Ez a lépés sokak szerint elengedhetetlen, hiszen a rolleres-gyalogos konfliktusok száma különösen a nagyvárosokban nőtt meg látványosan.
Gyalogosok és kerékpárosok előtérben
Az új KRESZ-tervezet szemléletváltást is tükröz: a gyalogosok és kerékpárosok védelme hangsúlyosabb szerepet kap. A gyalogátkelőhelyek megközelítése, az elsőbbségi helyzetek értelmezése és a kölcsönös figyelem kérdése mind olyan területek, ahol pontosítások várhatók. A cél egyértelmű: csökkenteni a sérülékeny közlekedők baleseti kockázatát, és erősíteni az együttműködés kultúráját az utakon.
Miért alakult ki ekkora vita a tervezet körül?
Bár sok szakember üdvözli a modernizáció szándékát, többen attól tartanak, hogy a túl részletes vagy nehezen értelmezhető szabályok újabb bizonytalanságot szülhetnek. Felmerült az is, hogy a változások csak akkor lehetnek sikeresek, ha megfelelő tájékoztatás és oktatás kíséri őket – különben a jó szándék ellenére nőhet a szabályszegések száma.
Mikor léphet életbe az új KRESZ?
A tervezet jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, így a végleges szöveg még módosulhat. A szakértők szerint a hatálybalépés legkorábban 2026 során képzelhető el, addig azonban további viták és finomhangolások várhatók.
Összegzés
Az új KRESZ-tervezet nem csupán jogszabály-módosítás, hanem egyfajta irányváltás is. A cél egy biztonságosabb, érthetőbb és a modern közlekedési szokásokhoz jobban illeszkedő rendszer létrehozása. Hogy ez mennyire sikerül, az nagyban múlik azon, hogyan sikerül a szabályokat a gyakorlatban is elfogadtatni és alkalmazni.
Források a cikkhez:
- Esti Hírlap – Új KRESZ-tervezet körüli vita
- Portfolio – Az új KRESZ legfontosabb tervezett változásai
- InfoStart – Szakértői vélemények a KRESZ-módosításról
- VEOL – Társadalmi egyeztetés alatt az új közlekedési szabályozás
