A szilveszter Magyarországon mindig is többet jelentett puszta ünneplésnél. A régi időkben az emberek úgy hitték, hogy az év utolsó és első napja meghatározza, milyen lesz a következő tizenkét hónap: lesz-e bőség, egészség, szerelem, jó termés, boldogság. Bár már modern technológiák és digitális világ vesz körül minket, a magyar szilveszteri hagyományok és babonák ma is élnek, sokszor automatikusan követjük őket, mert így láttuk otthon, így tették nagyszüleink, és mert jó érzés megőrizni valamit a múltból.
Az alábbi összeállítás szilveszteri és újévi szokásokat, népi hiedelmeket és babonákat tartalmaz, néprajzi források és magyar hagyományanyag alapján.
Mit együnk – és mit ne? A legfontosabb étkezési babonák
Lencse – a gazdagság szimbóluma
A lencse apró szemcséi a pénzt jelképezik. A magyar néphit szerint aki újév napján lencsés ételt fogyaszt, annak bősége lesz egész évben. Ezért kerül az ünnepi asztalra lencseleves, lencsefőzelék vagy lencsesaláta.
Malac – aki kitúrja a szerencsét
A malacot hagyományosan szerencsehozónak tartották. A sertés előre túr, így a „jót és a bőséget is előtúrja” a következő évre. Emiatt került sok helyen malacsült vagy hurka-kolbász az újévi menübe.
Kerek sütemény – teljesség és bőség
A kerek alakú sütemények – mint a kuglóf, kalács – a teljességet, az év „kerekre zárását” és a szerencsét jelképezik.
Baromfi: kerülendő étel
A magyar néphit szerint a szárnyas elkaparja a szerencsét, a pulyka pedig különösen balszerencsét hoz. Sok családban ezért ma is kerülik a csirkehúst szilveszter és újév napján.
Hal – elúszik a szerencse
A hal „elúsztatja a szerencsét”. Emiatt sokan nem esznek halat január 1-jén. (Van, ahol a halfogyasztást inkább karácsonyra hagyják.)
Mák – bőséget szór
A mák szintén a bőséget jelképezi, ezért több vidéken mákos tészta, mákos guba vagy mákos sütemény került az újévi asztalra.
Háztartási babonák – mit tilos újév napján?
Nem szabad söpörni vagy port törölni
A régi magyar hiedelem szerint aki újév napján söpör, az „kisöpri a szerencsét” a házból. Emiatt sok helyen már december 31-én előre kitakarítottak.
Nem viszik ki a szemetet
Január 1-jén a kuka érintetlen marad: azt tartották, hogy a szeméttel együtt a jó szerencse is kikerülne a házból.
Nincs mosás vagy teregetés
A régi magyar paraszti háztartásokban újév napján tilos volt a mosás, mert úgy vélték, bajt hoz a családra.
Zajkeltő hagyományok – a gonoszűzés magyar módra
A „zajcsinálás” régi magyar szokás. Falvakban kolomppal, ostorral, fedőkkel, csengőkkel keltettek nagy zajt éjfélkor, hogy elűzzék a rossz szellemeket. Ez volt a kongatás, amelyet egyes helyeken ma is gyakorolnak.
A modern tűzijáték és petárdázás ennek a hagyománynak a továbbélése.
Jóslások és varázslatok – mit hoz az új év?
Ólomöntés
Közép-európai és magyar hagyomány: a felolvasztott ólmot hideg vízbe öntik, majd a formákból jósolják meg az előttük álló esztendőt. Ma már viaszöntés is elterjedt.
Gombócjóslás
A lányok papírokra fiúneveket írtak, gombócba rejtették, megfőzték. Amelyik gombóc először jött fel a víz tetejére, azt a nevet „hozta a sors”.
Diójóslás
Tizenkét diót törtek fel, mindegyik egy hónapot jelképezett. Ha a dió ép volt, jó hónapot jósolt; ha romlott, akkor betegséget vagy rossz időt.
Időjóslás
Szilveszter és újév időjárása alapján következtettek az egész év időjárására.
– Csillagos éj → jó termés
– Borús újév → változékony esztendő
– Hideg újév → bőséges termés
Szerelmi és párkapcsolati babonák
Piros fehérnemű – szerelem és szenvedély
Mediterrán eredetű, de mára teljesen beépült a magyar szilveszteri folklórba. A piros fehérnemű viselője szerencsére és szerelemre számíthat az új évben.
Éjféli csók
Valódi magyar és európai hagyomány: aki éjfélkor megcsókolja a párját, annak a kapcsolata egész évben erős és szeretetteljes marad.
Első látogató babona
A magyar néphit szerint újév napján az első belépő személy meghatározza az év szerencséjét.
– Ha férfi lép be elsőként → szerencsés év
– Ha nő → kevésbé szerencsésnek tartották
Ma már inkább játékos, humoros hagyományként él tovább.
Gazdálkodással kapcsolatos hagyományok
Háziállat viselkedése
Régen figyelték a háziállatokat újév reggelén. A nyugodt állatok jó évet jeleztek, a nyugtalanok rosszat.
Vetési jóslatok
Ha újévkor sok volt a hó: jó termést jósoltak.
Ha enyhe volt az idő: gyenge termést vártak.
Pénz a zsebben
A parasztgazdaságokban újév napján mindig tettek egy érmét a zsebükbe vagy a pénztárcába, hogy egész évben legyen miből gazdálkodni.
Munka, szerencse és mindennapi babonák
Amit újévkor csinálsz, abból lesz sok
Amivel újév napján foglalkozol, az egész évet meghatározza. Ezért kerülték a vitát, a panaszkodást, a nagy kiadásokat.
Nem adunk kölcsön
Sem pénzt, sem tárgyat nem adtak újév napján, mert úgy tartották, hogy „azzal elmegy a vagyon”.
Szerencseszimbólumok Magyarországon
Kéményseprő érintése
Újévkor különösen szerencsésnek tartották, ha valaki kéményseprőt lát. A kabát gombjának megfogása hozza meg a jó szerencsét.
Patkó, négylevelű lóhere, malac figura
Ezeket a tárgyakat szerencsehozónak tartják, és újévkor is gyakran ajándékozzák.
A szilveszteri babonák a magyar kultúra élő részei. Bár ma már sokan mosolyogva vagy játékosan tartják be őket, mégis hozzájárulnak ahhoz, hogy az év lezárása ünnepibb, meghittebb és különlegesebb legyen. Ezek a hagyományok összekötnek a múltunkkal, összekötnek egymással, és egy kis reményt adnak minden új év első napján.
Források:
– Magyar Néprajzi Lexikon
– Magyar népszokások gyűjteménye (Néprajzi Múzeum)
– Magyar Tudományos Akadémia – Hiedelmek és babonák kutatása
– Tátrai Zsuzsanna: Magyar népszokások
– Magyar néphagyományok archívuma (Hungaricana)
