Az orvoshiány Magyarországon nem újkeletű probléma, de az elmúlt években minden korábbinál égetőbbé vált. Az egészségügyi rendszer már hosszú ideje küzd a munkaerőhiánnyal, de mára nemcsak az ápolók, hanem az orvosok esetében is kritikus a helyzet. A pályaelhagyások, a külföldi munkavállalás és a szakma elöregedése együttesen vezetett oda, hogy több ezer álláshely betöltetlen, és számos település marad megfelelő orvosi ellátás nélkül.
Mekkora a hiány?
A Magyar Orvosi Kamara és a szakmai szervezetek becslései szerint legalább 5–6 ezer szakorvos hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből. Az alapellátásban, vagyis a háziorvosi praxisokban különösen súlyos a helyzet: jelenleg több mint 500 körzet betöltetlen, ami több százezer embert érint közvetlenül. Vannak települések, ahol a lakosság évek óta helyettesített háziorvoshoz jár, és előfordul, hogy egyetlen orvosnak 3–4 praxis betegeit kell ellátnia.
A szakellátásban sem jobb a helyzet. A gyermekgyógyászatban, pszichiátriában, aneszteziológiában és a sürgősségi osztályokon különösen nagy a hiány. Ezek azok a területek, amelyek nagy leterheltséget, folyamatos ügyeletet és magas stresszt jelentenek, miközben a bérszint gyakran nem tükrözi a felelősséget.
Elöregedő orvostársadalom
Az orvoshiány másik fontos oka az elöregedés. A háziorvosok átlagéletkora meghaladja az 59 évet, és a praxisok jelentős része a következő években nyugdíjba vonulással üresedhet meg. Ez óriási utánpótlási problémát jelent, hiszen az orvosképzés hosszú és költséges: 6 év egyetemi képzés, majd 4–6 év szakképzés szükséges, mire valaki önállóan praktizálhat.
A fiatal orvosok körében ráadásul sokan választják a külföldi munkát, ahol a bérek és a munkakörülmények vonzóbbak. Ez tovább rontja a helyzetet, hiszen hiába képzünk több orvost, ha jelentős részük rövid időn belül elhagyja az országot.
Bérkülönbségek és külföldi elszívás
A kezdő rezidensek bére Magyarországon 500–600 ezer Ft körül mozog bruttóban, amelyhez ügyeleti pótlékok társulhatnak. Egy szakorvos bére elérheti az 1–1,2 millió Ft-ot, de ez még mindig jóval alacsonyabb annál, amit Nyugat-Európában kínálnak. Németországban vagy Ausztriában egy kezdő orvos akár 3–4 ezer eurót kereshet havonta, míg a tapasztalt szakorvosok jövedelme a magyar bérek többszöröse.
Ez a bérkülönbség az egyik legfőbb oka annak, hogy az elmúlt években több ezer magyar orvos vállalt munkát külföldön. A pontos számok nehezen követhetők, de a tendencia egyértelmű: az EU-országokban komoly kereslet van a magyar orvosokra, akiknek képzettsége nemzetközileg is elismert.
Hatások a betegellátásra
Az orvoshiány Magyarországon a mindennapi betegellátásban is érezhető. Sok kórházban hosszabb várólisták alakultak ki a műtétekre, akár hónapokat is kell várni bizonyos beavatkozásokra. A szakorvosi vizsgálatokra előjegyzett időpontok gyakran hónapokkal későbbre szólnak, ami jelentősen rontja a betegek gyógyulási esélyeit.
A túlterhelt orvosok körében egyre gyakoribb a kiégés, ami növeli a pályaelhagyás veszélyét. A fiatal orvosok pedig sokszor már a rezidensévek alatt eldöntik, hogy külföldön keresnek jobb lehetőségeket.
Lehetséges megoldások
Az orvoshiány csökkentésére többféle intézkedés született az elmúlt években, de a probléma összetettsége miatt ezek eddig nem hoztak áttörést.
Béremelések: Az egészségügyi béremelési program eredményeként az orvosok fizetése az elmúlt években nőtt, de továbbra sem éri el a nyugat-európai szintet.
Praxisvásárlási támogatás: Az állam támogatást biztosít azoknak a fiatal orvosoknak, akik betöltetlen háziorvosi praxist vesznek át.
Ösztöndíjprogramok: Egyes egyetemeken ösztöndíjjal próbálják ösztönözni a hallgatókat, hogy itthon maradjanak és hiányszakmákban helyezkedjenek el.
Digitalizáció: A telemedicina és a távkonzultáció bevezetése enyhítheti a terhelést, különösen a háziorvosi ellátásban.
Az orvoshiány nemcsak Magyarországot sújtja, hanem szinte minden európai országot. Azonban a különbség abban rejlik, hogy a gazdagabb országok bérekkel és kedvező munkakörülményekkel tudják vonzani a külföldi szakembereket, így Magyarország versenyhátrányba kerül.
Az orvoshiány Magyarországon 2025-ben az egyik legsúlyosabb probléma. A háziorvosi praxisok tömegesen betöltetlenek, a kórházi osztályok leterheltek, a betegek pedig hosszú várólistákkal szembesülnek. Bár történtek béremelések és ösztöndíjprogramok, a bérkülönbség és a külföldi lehetőségek továbbra is elszívják a magyar orvosokat. A következő évek kulcskérdése az lesz, sikerül-e vonzóbbá tenni a pályát a fiatalok számára, és megtartani azokat, akik elköteleződnek a hivatás mellett.
Források
- Magyar Orvosi Kamara – Orvoshiány adatok
- KSH – Háziorvosi praxisok statisztikái
- Pénzcentrum – Orvosi bérek Magyarországon és külföldön
- OECD egészségügyi jelentések
- Egészségügyi szakmai szervezetek közleményei
