Ian Bremmer és az Eurasia Group sokkoló elemzése, Trump 2026-os tervei : Maduro elfogása után új célpontokat kereshet. 2026 legnagyobb geopolitikai kockázata maga az USA. Irán és Mexikó is veszélyben lehet.
2026 januárja egy olyan eseménnyel indult, amely alapjaiban rázta meg a világpolitikát. Az amerikai különleges erők egy villámakció keretében elfogták Nicolás Madurót, Venezuela elnökét. A vezetőt New Yorkba szállították, hogy bíróság elé álljon.
Donald Trump amerikai elnök ezt eddigi „legtisztább” katonai győzelmeként ünnepli. A piacok nyugodtak maradtak, az olajárak nem szálltak el. Sokan fellélegeztek.
De vajon tényleg vége a feszültségnek?
Ian Bremmer, a neves geopolitikai elemző és az Eurasia Group elnöke szerint korántsem. Sőt, legfrissebb elemzése alapján ez a siker csak a kezdete egy sokkal veszélyesebb korszaknak. Bremmer szerint a venezuelai akció nem elszigetelt eset. Ez egy új, agresszív amerikai stratégia nyitánya.
Amerika mint a legnagyobb globális kockázat
Az Eurasia Group minden évben kiadja a világ legnagyobb geopolitikai kockázatairól szóló listáját. A 2026-os jelentésük első helyén meglepő szereplő áll.
Nem Kína. Nem Oroszország. Hanem az Egyesült Államok-Trump 2026-os tervei
Bremmer érvelése szerint Trump végleg szakított a második világháború utáni renddel. Az USA már nem a „világ csendőre”, aki a stabilitásra törekszik. Ehelyett egy kiszámíthatatlan szuperhatalom lett. Washington immár nyílt erőpolitikát folytat. A cél szentesíti az eszközt, a szövetségesek véleménye pedig másodlagos.
Ez a fordulat alapvetően változtatja meg a nemzetközi játékszabályokat. A kiszámíthatatlanság lett az új norma.
A Maduro-hatás: Miért bátorodott fel Trump?
A caracasi rajtaütés sikere kulcsfontosságú. Három okból is megerősítette Trump pozícióját:
- Gyorsaság: Az akció villámgyors volt.
- Biztonság: Nem követelt amerikai emberéletet.
- Gazdasági stabilitás: Nem omlott össze az olajpiac.
Ian Bremmer figyelmeztet: ez a siker „vérszemet” kapott vezetőt eredményezhet. Ha Venezuela ilyen könnyen ment, miért állna meg itt az elnök? A Fehér Házban most úgy érezhetik, bármit megtehetnek következmények nélkül. Ez a magabiztosság növeli a további konfliktusok esélyét.
Meddig mehet el Trump? – A lehetséges új célpontok
A cikk alapjául szolgáló elemzés szerint a venezuelai modell más országokra is alkalmazható lehet. Bremmer több olyan területet is megjelölt, ahol az USA hasonlóan agresszív lépéseket tehet 2026-ban.
1. Irán és a rezsimváltás
Teherán lehet a legnagyobb trófea. Iránban folyamatosak a belső feszültségek. Trump kihasználhatja ezt a helyzetet. Egy esetleges beavatkozást a nukleáris fenyegetés elhárításával indokolhatnak. A rezsimváltás kísérlete itt már sokkal nagyobb kockázattal járna, mint Venezuelában.
2. Mexikó és a drogkartellek
Trump már korábban is tett utalásokat erre. A mexikói drogkartellek elleni harc ürügyén amerikai csapatok léphetnek mexikói földre. Akár a mexikói kormány engedélye nélkül is. Egy ilyen lépés diplomáciai válságot okozna a két szomszéd között. Bremmer szerint Trump számára ez belpolitikailag is népszerű lépés lehet.
3. Grönland és a területszerzés
Újra napirendre kerülhet a sziget megvásárlása. Ez nyomást gyakorolna Dániára és a NATO-ra. Bár katonai akció itt nem várható, a gazdasági és diplomáciai zsarolás igen.
4. Kuba sorsa
Venezuela elvesztése után Kuba legfőbb támogatója esett ki. Az USA ultimátumot adhat a szigetországnak. A rendszer összeomlása itt is reális forgatókönyv lehet.
Mit jelent ez a szövetségeseknek?
Európa és a NATO-tagállamok nehéz helyzetben vannak. Bremmer elemzése rámutat: Amerika szövetségesei tehetetlenek. Kénytelenek végignézni, ahogy Washington egyoldalúan cselekszik.
Ez az úgynevezett „gengszter-diplomácia” elidegeníti a partnereket. A bizalom elveszése hosszú távon gyengíti a nyugati szövetségi rendszert. A piacoknak sem kedvez ez a légkör. A befektetők nem szeretik a bizonytalanságot. A tőzsdei kilengések gyakoribbá válhatnak.
Összegzés: A veszélyes új világrend
Ian Bremmer és az Eurasia Group üzenete világos. A venezuelai akció nem a béke hírnöke volt. Épp ellenkezőleg. Egy olyan korszakba léptünk, ahol az erősebb kutya elve érvényesül.
2026-ban nem a külső ellenségektől kell leginkább tartani. A legnagyobb turbulenciát maga az Egyesült Államok okozhatja. A világ vezetőinek és a gazdasági szereplőknek fel kell kötniük a nadrágot. A következő hónapok döntőek lesznek a globális stabilitás szempontjából.









