Az európai lakáspiac az elmúlt évtizedben olyan mértékű átalakuláson ment keresztül, amely alapjaiban rajzolta át a megfizethetőség fogalmát. A Eurostat friss adatai szerint 2015 és 2025 harmadik negyedéve között az Európai Unióban szinte mindenhol emelkedtek az ingatlanárak és a bérleti díjak – ám vannak országok, ahol ez az emelkedés már társadalmi és gazdasági feszültségeket is generál. Az ingatlanárak emelkedése Európában látványos, Magyarország pedig az élmezőnyben van. Miért drágult ennyire a lakhatás, és mit mutatnak az adatok?
Tíz év alatt történelmi drágulás
Az Eurostat statisztikái alapján Magyarország az elmúlt évtized egyértelmű vesztese a lakhatási költségek szempontjából. 2015 óta a lakásárak több mint kétszeresére, egészen pontosan közel 275 százalékkal emelkedtek, ami az egész Európai Unióban a legmagasabb növekedés. Ez nem pusztán piaci jelenség: ilyen mértékű drágulás mellett a saját tulajdonú ingatlan sokak számára elérhetetlenné vált, különösen a fiatalabb generációk körében.
Magyarországot Portugália és Litvánia követi, ahol szintén rendkívül gyors árnövekedés volt tapasztalható, bár ezek az országok jellemzően alacsonyabb bázisról indultak. A trend azonban egyértelmű: az ingatlan nemcsak lakhatási forma, hanem befektetési eszköz lett – ennek minden következményével együtt.
Nem csak a vásárlók fizetnek többet
A bérlők helyzete sem lett könnyebb. A bérleti díjak emelkedése szinte minden uniós országban meghaladta az inflációt, Magyarországon pedig több mint 100 százalékos növekedést mértek 2015 óta. Ez azt jelenti, hogy az albérletárak több mint megduplázódtak, miközben a reálbérek növekedése ezt messze nem követte le.
Hasonló folyamatok figyelhetők meg Litvániában és Szlovéniában is, ám a magyar adat itt is kiugró. A lakhatás egyre nagyobb szeletet hasít ki a háztartások költségvetéséből, ami hosszú távon fogyasztás-csökkenést és társadalmi mobilitási problémákat is okozhat.
Mit mutat a legfrissebb negyedév?
Az Eurostat szerint 2025 harmadik negyedévében az EU egészében az ingatlanárak éves alapon is tovább emelkedtek, mintegy 3 százalékos növekedést mutatva. Ez arra utal, hogy a magas kamatkörnyezet és a gazdasági bizonytalanság ellenére az ingatlanpiac nem hűlt le érdemben. A kínálathiány, az urbanizáció és a befektetési kereslet továbbra is felfelé hajtja az árakat.
Társadalmi kérdéssé váló lakhatás
A számok mögött komoly társadalmi következmények húzódnak meg. A lakhatás megfizethetősége egyre inkább politikai és gazdaságpolitikai kérdéssé válik Európában, különösen azokban az országokban, ahol az árak elszakadtak a jövedelmi viszonyoktól. Magyarország ebből a szempontból kritikus helyzetben van: a statisztikák nemcsak rekordnövekedést, hanem strukturális problémát jeleznek.
A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy az állami szabályozás, a lakásépítési programok és a bérlakás-szektor fejlesztése képes-e érdemben enyhíteni ezt a nyomást – vagy az ingatlan továbbra is a kiváltságosok eszköze marad.
További olvasnivaló: Ingatlanárak és albérletárak alakulása Magyarországon – aktuális trendek és piaci elemzés
Források:
- Eurostat – House Price Index és Rent Price Statistics
- Eurostat hivatalos közösségi kommunikáció, 2025 Q3 adatok
- European Commission housing market data
