A gyerekek képernyőhasználatáról most egy 10 pontos, szakmai irányelvekre épülő ajánlás ad kapaszkodót a családoknak. A hangsúly nem a tiltáson, hanem az életkorhoz igazított, tudatos használaton van. A javaslatok a kisgyerekkortól a kamaszkorig vezetnek végig azon, mit érdemes kerülni, és mi segíthet helyette.
Az egyik legfontosabb üzenet a saját eszközökre vonatkozik: 10 éves kor alatt semmiképpen, 14 éves kor alatt pedig lehetőleg ne legyen a gyereknek saját okoseszköze, például okostelefon, laptop vagy okosóra. Ugyanez az életkori határ jelenik meg a közösségi oldalaknál is: 14 éves kor alatt a gyerekek ne regisztráljanak ilyen felületekre. A cél az, hogy az eszközhasználat ne előzze meg a fejlődési szintet.
A legkisebbeknél még szigorúbb a javaslat: 3 éves kor alatt egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve, ha távol élő családtagokkal kapcsolattartásról van szó. Az óvodáskortól kezdve a kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőidő legfeljebb 30 perc lehet, alsó tagozatban 60 perc, felső tagozatban és később 90 perc. A telefonhasználatot minden esetben ugyanannyi ideig tartó mozgásos tevékenységnek kell követnie.
Képernyőmentes rutinok, lefekvés előtti szünet és mozgás
A program nemcsak a mennyiségről, hanem a napi ritmusról is beszél. Képernyőmentes napok bevezetése javasolt, és a lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő. Ez a szabály jól illeszthető az esti családi rutinokhoz, mert egyértelmű határt húz a nap aktív és pihentető szakasza közé.
Az ajánlás a mozgást is központi elemnek tekinti: a képernyőidő rovására minden gyermek és fiatal mozogjon legalább napi 60 percet. Emellett a tudatos képernyőhasználatot támogatja, vagyis azt javasolja, hogy a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás maradjon el. A hangsúly azon van, hogy a használatnak legyen célja, és ne váljon automatikus időtöltéssé.
A szakmai javaslat külön figyelmeztet arra is, hogy a túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár. Emiatt ez kerülendő, nemcsak a mennyiség, hanem a használat jellege miatt is. A gyerekek digitális szokásait így érdemes a családi keretekben, következetesen alakítani.
Mit kér a családoktól a szakmai ajánlás?
A dokumentum szerint egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze. Ez azt jelenti, hogy az eszközhasználatnál nem elég az életkori szabály, szükség van arra is, hogy a felnőttek figyelemmel kísérjék, mikor és mire használják a gyerekek az eszközöket. A családoknak, vagyis a szülőknek, nagyszülőknek és gyermekeknek egyaránt meg kell szerezniük azt a tudást és készséget, amely az egészséges digitális kapcsolatot segíti.
A javaslat külön kiemeli, hogy a szülőknél ezt a felkészülést már a várandósság ideje alatt el kell kezdeni. Így a tudatos digitális nevelés nem akkor indul, amikor a gyerek már eszközt használ, hanem jóval korábban, a családi szemlélet formálásával. Az ajánlás a gyerekek online jelenlétének korlátozását és a felnőtt jelenlét megerősítését egyszerre tekinti fontosnak.
