A gyerekek képernyőhasználatára vonatkozó, tudományos evidenciákon alapuló irányelveket fogalmazott meg a Bethesda Gyermekkórház 40 országos szakmai szervezettel együttműködve. A hangsúly a tudatos használaton, a korhatárokon és a családi szabályokon van. A cél, hogy a digitális világ ne szorítsa ki az alvást, a mozgást és a közös időt.
Az egyik legszigorúbb ajánlás szerint 10 éves kor alatt, vagyis az alsó tagozat végéig semmiképpen ne legyen a gyermeknek saját okoseszköze. 14 éves kor alatt, tehát a felső tagozat végéig, lehetőleg szintén ne kapjon ilyet. Ugyancsak 14 éves kor alatt nem javasolt a közösségi oldalakra való regisztráció.
Korhatárok, amelyek a mindennapi családi döntésekben is segíthetnek
A legkisebbeknél különösen szigorú az ajánlás: 3 évesnél fiatalabb gyermekek egyáltalán ne töltsenek időt képernyő előtt, kivéve, ha távollévő családtagokkal tartanak kapcsolatot. Ez az életkorhoz kötött szabály egyértelmű kapaszkodót ad azoknak a szülőknek, akik a napi rutinban szeretnék csökkenteni a digitális eszközök jelenlétét.
A kikapcsolódást szolgáló napi átlagos képernyőidőre is pontos kereteket adnak: óvodáskorban legfeljebb 30 perc, alsó tagozatos korban 60 perc, felső tagozatos korban és később 90 perc javasolt. A telefonhasználatot ugyanannyi időtartamú mozgásos tevékenységnek kell követnie, és képernyőmentes napok bevezetése is javasolt.
A lefekvés előtti utolsó órában minden képernyő használata kerülendő. Emellett minden gyermeknek és fiatalnak legalább napi 60 perc mozgásra kellene törekednie a képernyőidő rovására. A javaslat lényege, hogy az esti rutinban és a napközbeni szokásokban is legyen helye a pihenésnek és a fizikai aktivitásnak.
Mi számít tudatos használatnak a családban?
A szakmai ajánlások szerint törekedni kell a tudatos képernyőhasználatra, és kerülendő a megszokásból végzett, céltalan tartalomfogyasztás. Fontos az is, hogy egyetlen gyermeknek se legyen következetes szülői felügyelet nélküli okoseszköze. A szabályok nemcsak a gyerekekre, hanem a család egészére vonatkoznak.
A családokat, vagyis a szülőket, nagyszülőket és gyermekeket is fel kell vértezni azokkal a tudással és készségekkel, amelyek segítenek az egészséges digitális kapcsolattartásban. A szülőknél ezt a felkészítést már a várandósság ideje alatt el kell kezdeni. A hangsúly tehát nem egyetlen eszközön, hanem a közös szabályokon és a korai felkészülésen van.
A túlzott vagy problémás képernyőhasználat a mentális egészséget veszélyeztető kockázatokkal jár, ezért kerülendő. A program egyik gyakorlati üzenete, hogy a képernyőhasználatot nem elég időben korlátozni: a családnak azt is meg kell beszélnie, mikor, mire és milyen felügyelet mellett használhatók az eszközök.
A javaslatcsomag végén egy letölthető 10 pontos anyag is szerepel, amely a gyermekek képernyőhasználatának kereteit összegzi. A felsorolt pontok egymást erősítve adnak útmutatást a napi rutin, a mozgás, az esti elcsendesedés és a szülői jelenlét kialakításához.
