Időskorban a rágási és nyelési nehézségek nemcsak kellemetlenek lehetnek, hanem komoly szövődményekhez is vezethetnek. A legnagyobb veszélyt a félrenyelés jelenti, amely olykor köhögés nélkül is megtörténhet. Gyakran csak a visszatérő tüdőgyulladás hívja fel rá a figyelmet.
A háttérben sokszor a rágásra alkalmatlan fogazat és az elégtelen fogpótlás áll. Ehhez csökkent szájüregi érzékelés is társulhat, vagyis az érintett nem érzékeli megfelelően a falat méretét és állagát. Időskorban a nyelésben részt vevő garatizmok is gyengülhetnek, a tömegük csökkenhet, ez pedig tovább növeli a problémák esélyét.
Miért lehet különösen veszélyes a félrenyelés?
Ha a falat a garatba jut, de az érzészavar miatt nem indul meg időben a védelmi reflex, bekerülhet a gégébe. Ezt nevezzük félrenyelésnek, amely heves köhögéssel, tüdőgyulladással, ritkán fulladással is járhat. Az is előfordulhat, hogy a garatizmok gyengesége miatt a falat tovább időzik a garatban, ami szintén fokozza a veszélyt.
Különösen kockázatos, amikor a csökkent érzékelésű gége nem is jelzi a bekerülő falatot vagy a lenyelt kortyot. Ilyenkor köhögés sem kísérheti a tünetet, ezért a beteg és a környezete sem veszi észre a bajt. A szakember szerint ez a félrenyelés legveszélyesebb formája, mert sokszor csak a visszatérő tüdőgyulladásból derül ki.
Mit emel ki a 60+ egészség ajánlás?
A 60 év felettiek számára az NNGYK kidolgozta a 60+ egészség című új nemzeti táplálkozási ajánlást. A program olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a szervezet változásait, és segítenek abban, hogy az idősebbek is kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrendet alakíthassanak ki. Az ajánlás az időskorban jellemző kevesebb energiaigényre, a lassuló emésztésre és a gyakoribb étvágytalanságra is reagál.
Az összefoglaló a nemzetközi szakirodalom áttekintésével és a 60 év felettiek sajátosságainak figyelembevételével készült. Az intézet a 2018-as népegészségügyi felmérés és a 2019-es biomarker vizsgálat eredményeit is beépítette, ezek pedig a hazai idős lakosság tápláltsági állapotáról és táplálkozási szokásairól adnak átfogó képet.
Az NNGYK szerint időskorban azért is fontos a tudatos táplálkozás, mert a fizikai aktivitás fokozatosan csökken, az emésztés lassul, és a látás, az ízlelés, valamint a szaglás is romolhat. Gyakoribb lehet az alultápláltság, az immunrendszer gyengülése, a csökkenő szomjúságérzet, a memóriazavarok és a krónikus betegségek kialakulása is.
Az egészséges táplálkozás 8 alapszabálya időskorban a Mérőkanál oldalon részletesebben is elérhető. A szakemberek szerint nemcsak az étrend, hanem a rendszeres mozgás és a szoros családi kapcsolatok is befolyásolják az egészséges időskort, emellett a kíváncsiság és az élet kihívásaihoz való alkalmazkodás is fontos tényező.
Rágási és nyelési problémák esetén az NNGYK szerint hasznosak lehetnek azok a praktikák, amelyek megkönnyítik az étkezést és enyhíthetik a panaszokat, vagyis segíthetnek abban, hogy az idős ember jobban meg tudja rágni és le is tudja nyelni az ételt.
