Hányinger esetén sokan ösztönösen nyúlnak a jól ismert „csodaszerekhez”. Ezek közül az egyik leggyakrabban emlegetett megoldás a kóla fogyasztása. Szinte minden családban elhangzott már a tanács: „Igyál egy kis kólát, az rendbe teszi a gyomrod!” De vajon van ennek valódi alapja, vagy inkább csak egy generációkon át öröklődő szokásról beszélünk? Nézzük meg, mit mond erről a józan ész és az orvosi szemlélet.
Miért terjedt el a kóla hányinger ellen?
A kóla hányinger elleni „jó híre” több okból alakult ki. Egyrészt könnyen elérhető ital, amelyet sokan otthon tartanak, így gyors megoldásnak tűnik rosszullét esetén. Másrészt a cukros, édeskés íz átmenetileg elnyomhatja a rossz közérzetet, a koffein pedig enyhe élénkítő hatást válthat ki. Ezek együtt azt az érzetet kelthetik, mintha a kóla valóban segítene.
A probléma ott kezdődik, hogy ez az érzés nem feltétlenül jelent valódi gyomorkímélő hatást.
Valóban gyógyszernek szánták a kólát?
A kóla története valóban a gyógyászat világából indult, de fontos tisztázni a félreértéseket. Az italt 1886-ban egy amerikai gyógyszerész, John Stith Pemberton fejlesztette ki, eredetileg egyfajta tonikként. A 19. század végén számos hasonló készítményt árultak patikákban, amelyek idegnyugtató, élénkítő vagy emésztést segítő hatást ígértek. A korai kóla koffeint, kóladió-kivonatot és – az akkori szabályozásnak megfelelően – kókalévél-kivonatot is tartalmazott, ezért „szellemi frissítőként” hirdették. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem jelentett valódi gyógyszerstátuszt: nem klinikai vizsgálatok alapján engedélyezték, hanem a korra jellemző marketinges és népi gyógyászati elképzelések mentén terjedt el. A későbbi összetétel- és szabályozásváltozásokkal a kóla végleg elveszítette gyógyhatású jellegét, és üdítőitallá vált.
Mit tesz a kóla valójában a gyomorral?
A klasszikus kóla szénsavas, ami hányinger esetén kifejezetten kedvezőtlen lehet. A szénsav fokozhatja a gyomor feszülését és a puffadást, ami akár erősítheti is az émelygést. Emellett a magas cukortartalom gyors vércukorszint-emelkedést okoz, amit sokaknál hirtelen visszaesés követ. Ez a hullámzás rosszullét esetén tovább ronthatja az általános közérzetet.
Fontos azt is látni, hogy a koffein enyhén irritálhatja a gyomornyálkahártyát, különösen akkor, ha az már eleve érzékeny egy fertőzés, gyomorrontás vagy stressz miatt.
Van olyan helyzet, amikor mégis segíthet?
Ritka esetekben, kis mennyiségben, szénsavmentesített (kikanalazott, állott) kóla enyhén enyhítheti a rossz ízt a szájban vagy átmeneti energiát adhat. Ez azonban nem tekinthető valódi kezelésnek, inkább egyéni tapasztalat kérdése. Orvosi szempontból nem ez az elsődlegesen javasolt megoldás.
Mit ajánlanak inkább hányinger esetén?
A szakmai irányelvek szerint hányingerkor a gyomor megnyugtatása a cél. Ehhez a szénsavmentes víz, a gyenge kamilla- vagy gyömbértea, illetve a kis kortyokban történő folyadékbevitel bizonyult a legkíméletesebbnek. A gyömbér hatását több kutatás is alátámasztja, különösen utazási rosszullét vagy enyhe gyomorpanaszok esetén.
Jó vagy inkább kerülendő?
Összességében elmondható, hogy a kóla hányinger ellen nem tekinthető hatékony, tudományosan alátámasztott megoldásnak. A szénsav, a cukor és a koffein inkább ronthatják, mint javíthatják a tüneteket. Bár egyeseknél átmeneti enyhülést hozhat, általános javaslatként nem ajánlott.
Ha a hányinger tartós, erős, vagy egyéb tünetek – például láz, mellkasi fájdalom, kiszáradás – kísérik, mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni. A kóla helyett ilyenkor a gyomorkímélő folyadékok és a pihenés jelentik a valódi segítséget.
Források
- Harvard Health Publishing: Nausea and vomiting – causes and treatment options
- Mayo Clinic: Nausea – symptoms, causes and home remedies
- Cleveland Clinic: What helps nausea and upset stomach?
- National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK): Indigestion, nausea and vomiting
- Healthline: Does drinking soda help nausea?
- Smithsonian Magazine: The origins of Coca-Cola and its medicinal past
