Az utóbbi években egyre több szó esik a mikroműanyagok az élelmiszerben való jelenlétéről. Kutatások szerint ezek a parányi műanyag részecskék szinte mindenhol megtalálhatók: a palackozott vízben, a feldolgozott élelmiszerekben, sőt még a tengeri sóban is. Ez különösen aggasztó, ha a gyerekek egészségéről van szó, hiszen ők érzékenyebbek a környezeti szennyeződésekre. Cikkünk célja, hogy bemutassa, mik a mikroműanyagok, hogyan kerülnek az ételbe, és mit tehetünk szülőként a kockázatok csökkentése érdekében.
Miért vannak mikroműanyagok az élelmiszerben?
A mikroműanyagok olyan műanyagdarabkák, amelyek mérete 5 milliméternél kisebb. Ezek nemcsak a tengerpartokon vagy a tengervízben fordulnak elő, hanem bekerülnek az élelmiszerláncba is. Például egy liter palackozott víz akár 240 000 mikroműanyag részecskét tartalmazhat. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek gyártása során számos műanyag csomagoló- és szállítóeszközt használnak, különösen nagy arányban tartalmazhatnak mikroműanyagokat.
A mikroműanyagok azért kerülnek be az élelmiszerbe, mert a műanyag csomagolóanyagokból, flakonokból vagy egyéb eszközökből apró részecskék válhatnak le, különösen melegítés vagy hosszú tárolás során. Emiatt a műanyag palackokban és csomagolásokban tárolt termékekben magasabb lehet a mikroműanyag-tartalom.
Hogyan hatnak ezek a részecskék az egészségre?
A kutatások még folyamatban vannak, de egyre több jel utal arra, hogy a mikroműanyagok bekerülhetnek az emberi szervezetbe. Egyes részecskék olyan kicsik (nanoműanyagok), hogy akár a véráramba is eljuthatnak. A szervezetben gyulladásos reakciókat válthatnak ki, és hatással lehetnek a hormonháztartásra és az immunrendszer működésére is. Különösen fontos ez a gyerekek esetében, mivel fejlődő szervezetük érzékenyebb ezekre a hatásokra.
Mit tehetnek a szülők?
Ha szeretnénk csökkenteni a mikroműanyagok az élelmiszerben való előfordulását otthon, az alábbi lépéseket érdemes megfontolni:
Kerüljük a műanyag csomagolású élelmiszereket, ahol csak lehet.
Tároljuk az ételt üveg, rozsdamentes acél vagy kerámia edényekben, különösen, ha melegíteni is fogjuk.
Minimalizáljuk az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását, ezek gyártása során sok műanyaggal érintkeznek.
Csapvizet fogyasszunk megfelelő szűréssel, ahelyett, hogy palackozott vizet innánk.
Hogyan kerüljük el a mikroműanyagokat a mindennapokban?
A mikroműanyagok elkerülése nemcsak az élelmiszerek terén fontos, hanem a mindennapi háztartási szokásokban is. Érdemes odafigyelni arra, hogy milyen anyagokból készülnek a mindennapi használati tárgyaink: válasszunk pamutból vagy lenből készült textíliákat a műszálas helyett, kerüljük a műanyag edényeket, palackokat, és vásárláskor vigyünk magunkkal saját vászontáskát a műanyag szatyrok helyett. A mikroműanyagok az élelmiszerben való csökkentéséhez hozzájárulhat az is, ha helyi termelőktől vásárolunk friss alapanyagokat, hiszen ezek sokszor kevesebb csomagolást és rövidebb szállítási láncot igényelnek. Ezzel nemcsak az egészségünket védjük, hanem a környezetünket is kíméljük.
Összefoglalás
A mikroműanyagok az élelmiszerben napjaink egyik legfontosabb környezet-egészségügyi kihívását jelentik. Bár teljes mértékben nem tudjuk elkerülni a mikroműanyagokkal való találkozást, tudatos döntésekkel jelentősen csökkenthetjük a családunk kitettségét. Válasszunk kevesebb műanyag csomagolású terméket, főzzünk friss alapanyagokból, és használjunk környezetbarát tárolóeszközöket.
A szülők felelőssége, hogy védjék gyermekeik egészségét – a mikroműanyagok csökkentése az otthonunkban fontos lépés ebbe az irányba.
