Október 25-étől évi 2,642 százalékra emelkedik az Euró Magyar Állampapír kamata. A változás elsőre vonzónak tűnhet, de a döntésnél nem elég a kamatszintet nézni. Az is számít, hogyan alakul közben az euró-forint árfolyam.
A 2029/U sorozat kamata eddig 2,493 százalék volt, az új, 2,642 százalékos érték pedig január 25-ig érvényes. Az emelés oka az eurós alapkamat, vagyis az Európai Központi Bank kamatának növekedése, amely feljebb vitte a háromhavi EURIBOR-t is, ehhez kötődik az EMÁP kamata. Az EURIBOR az a kamat, amelyen az európai bankok három hónapra kölcsönadnak egymásnak.
Mikor érhet többet az eurós papír?
Ha valaki forintból vesz eurós állampapírt, a hozama két részből áll össze: az euróban kapott kamatból és az euró-forint árfolyam változásából. Ha az euró erősödik, a forintban számolt hozam nő, ha gyengül, akkor csökken. Az EMÁP kamata most évi 2,642 százalék, miközben a forintos lakossági állampapírok jóval többet fizetnek: a FixMÁP három évre fix évi 5,5 százalékot ad, az ötéves MÁP Plusz pedig lejáratig tartva közel évi 5,5 százalékot hoz.
A különbség közel 3 százalékpont, ezért az eurós papír csak akkor hozhat többet a forintosnál, ha a forint évente legalább ekkora mértékben gyengül. Ez nagyjából 2,8 százalékos éves leértékelődést jelent, vagyis változatlan kamatok mellett a forintnak a lejáratig, három év alatt a mostani 365-ről 395 forint körüli euróárfolyamig kellene gyengülnie. Változatlan kamat és árfolyam mellett az EMÁP forintban 2,64 százalékot hoz, a FixMÁP viszont 5,5 százalékot. Ha a forint egy év alatt 355-ig erősödik az euróval szemben, az eurós papír gyakorlatilag nulla hozamot ad, 350-nél pedig már veszteséges.
Miért nincs lejárati prémium az EMÁP-ban?
Az EMÁP kamata változó, háromhavonta igazodik a háromhavi EURIBOR-hoz. Ha az eurókamatok tovább emelkednek, az eurós állampapír kamata is követi őket. Ez azt jelenti, hogy a pénz gyakorlatilag három évre lekötésre kerül, de ezért csak a háromhavi kamatszint jár. Egy hosszabb futamidejű kötvénynél a kamat általában két részre bontható: rövid hozamra és lejárati prémiumra. Utóbbi azért járna, mert hosszabb időre mond le valaki a pénzéről, miközben a jövőben bizonytalan, mi lesz az inflációval és a kamatokkal.
Az EMÁP-nál viszont nincs lejárati prémium, mert a kamata csak a háromhavi EURIBOR-t követi, felár nélkül. Emiatt gyakorlatilag nincs kamatkockázata: ha a kamatok emelkednek, a papír kamata háromhavonta emelkedik, ha pedig csökkennek, a papír kamata is csökken. A fix kamatozású papíroknál elviekben van némi kockázat, mert előre rögzített, hogy mennyit kamatoznak. Ha a hozamok emelkednek, kevésbé éri meg tovább tartani az 5,5 százalékos papírt, amikor már 6 vagy 6,5 százalékot is lehet kapni egy új lehetőségnél. Ha viszont a hozamok csökkennek, a fix kamatozású papírral nagyobbat lehet nyerni, mert később már csak mondjuk 3 vagy 4 százalékos hozammal lehetne venni az új sorozatból.
A gyakorlatban azonban a fix kamatozású lakossági állampapíroknál sincs valós kockázat, amíg a papírt a Kincstárnál legfeljebb 1 százalékos visszaváltási díjjal vissza lehet váltani. Emiatt a mai környezetben annak érheti meg eurós papírt venni, aki arra számít, hogy a forint évente nagyjából 3 százaléknál nagyobb mértékben gyengül, vagy diverzifikációs okból nem szeretné a pénzét csak forintban tartani. Fontos viszont, hogy attól, hogy a papír eurós, a magyar állam csődkockázatát ugyanúgy futja vele az ügyfél, hiszen ugyanaz az állam bocsátja ki. Ha a magyar állam csődbe menne, az eurós kötvények után sem fizetne.
Mire utalnak a forintárfolyamról szóló jelek?
A forinttal kapcsolatban stabilabb sávra utaló jelek is szerepelnek: egy korábbi elemzésben a 355 és 370 forint közötti oldalazás tűnt a legvalószínűbbnek az euró/forint árfolyamában. Ennek több oka van. Magyarország rendkívül nyitott gazdaság, az import a GDP mintegy 70 százalékát teszi ki, ezért a gyengülő forint gyorsan megjelenne az árakban. Az euróbevezetés egyik feltétele az is, hogy az eurót bevezetni kívánó ország inflációja ne legyen 1,5 százalékpontnál nagyobb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező eurózóna tag átlagánál; ez a küszöb júniusban 2,7 százalék volt.
Emellett a túl erős forint is gondot okozhat, mert rontja az exportőrök versenyképességét, és az euróbevezetésnél sem előnyös. A korábban a forint erősödését támogató carry trade is egyre kevésbé vonzó, mert a magyar és a fejlett piaci kamatok közötti különbség szűkül. Ha valaki abban hisz, hogy az euró-forint árfolyam innentől stabil marad, annak jobban megérhetik a forintos állampapírok az eurósnál. Változatlan árfolyam és kamatok mellett egymillió forint után közel 29 ezer forinttal több kamat jár évente a FixMÁP-ban, mint az EMÁP-ban.
Ugyanakkor egy váratlan külső sokk, geopolitikai válság vagy energiaár-ugrás könnyen kimozdíthatja a forintot a mostani sávból. Az elmúlt időszakban az euró-forint árfolyam 2025 januárjában még 415 körül járt, júniusban 350 alá erősödött a forint, szeptember elején pedig a geopolitikai kockázatok miatt 370 fölé gyengült. Ha a forint egy éven belül 380-ig gyengülne az euróval szemben, az EMÁP forintban 6,86 százalékot hozna a mai kamatok mellett, vagyis megelőzné a FixMÁP-ot. Egy ilyen helyzetben az eurós papír inkább biztosításként működne a forint gyengülése ellen, és nem kizárt, hogy a különbség hosszabb távon is érezhető maradna.
