GazdaságKülföld

Ausztria gazdasága 2025-ben: makacs stagnálás, óvatos remények

Ausztria gazdasága 2025-ben még mindig a stagnálás és a gyenge növekedés határán egyensúlyoz. Friss WIFO-, Statistik Austria- és jegybanki adatok alapján elemezzük az inflációt, a munkaerőpiacot, az ipart és a kilátásokat.

Ausztria az euróövezet egyik legstabilabb gazdaságának számított az elmúlt évtizedben, ám 2024–2025 fordulójára a lendület megtört. A legfrissebb elemzések szerint az osztrák gazdaság továbbra is a stagnálás-közeli sávban mozog: a belső kereslet visszafogott, az ipar recessziós, a munkanélküliség kúszik felfelé, miközben az infláció a tavaszi–nyári hónapokban újra megemelkedett. Ugyanakkor már látszanak a fordulat csírái is: a szolgáltatások egyes területei élénkülnek, a vállalati hangulat lassan javul, és 2026-ra több forgatókönyv is mérsékelten jobb képet vetít előre.

Növekedési kép: zéróközeli pálya, 2026-os gyorsulás reményével

A WIFO (Osztrák Gazdaságkutató Intézet) legutóbbi helyzetértékelése szerint az ország gazdasági teljesítménye a tavaszi hónapokban stagnált: a köz- és közeli szolgáltatások bővültek, míg a feldolgozóipari recesszió elhúzódott. A 2025-ös év egészére a prognózisok megoszlanak: a WIFO tavaszi előrejelzése még csekély visszaesést valószínűsített, más intézmények – köztük a jegybank – már minimális, 0% körüli–pozitív növekedést vetítettek előre. A konszenzus annyi, hogy ha lesz is növekedés 2025-ben, az gyenge lesz, a markánsabb élénkülés inkább 2026-ban jöhet, amikor a külső kereslet és a belső fogyasztás egyaránt támogatóbbá válhat.

Infláció: nyárra ismét élénkülő árnyomás

2024 végére az osztrák infláció érezhetően lehűlt, ám 2025 első felében fokozatosan ismét felfelé mozdult. A Statistik Austria gyorsbecslése szerint júliusban az éves infláció 3,5% körül alakult, ami meghaladja a májusi–júniusi értékeket. A nyári megugrásban szerepet játszottak a piaci szolgáltatások, illetve bizonyos iparcikk-kosarak drágulása. Az éves átlag ugyan jelentősen alacsonyabb lehet a 2022–2023-as csúcsoknál, de az árstabilitás még nincs meg: a vállalati költségek (energia, bér, finanszírozás) és a keresleti tényezők kényes egyensúlya miatt az inflációs pálya továbbra is érzékeny a külső sokkokra.

Munkaerőpiac: repedések egy alapvetően erős szerkezetben

Az osztrák munkaerőpiac a válságos években is ellenállónak bizonyult, de 2025 elején már mérhető romlás látszott a nemzetközi módszertan szerinti adatokban. Az állást keresők száma éves alapon nőtt, az aggregált munkanélküliségi ráta fél–háromnegyed százalékponttal magasabb lett, és a cégek nyitott pozíciói is apadtak. Ugyanakkor a kép árnyalt: az állami és közeli szolgáltatásokban bővült a foglalkoztatás, míg a magánszektor ciklikus ágazatai (ipar, építőipar) lettek a fő vesztesei. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése és a demográfiai folyamatok a kínálati oldalon tartósan magas munkakínálatot jelentenek, ami a következő évek foglalkoztatási és bérdinamikáját is alakítja.

Ágazati metszet: ipari lejtmenet, szolgáltatási kapaszkodás

A feldolgozóipar – különösen a német piacra termelő vállalatok – keresleti és költségsokkok szorításában vannak. A megrendelésállományok apadása, az ipari energiaintenzitás és a hitelezési feltételek szigorodása egyszerre fékezték a kibocsátást. A beszállítói láncok normalizálódtak ugyan, de a globális kereslet szerény, a beruházási ciklus pedig késik. Ezzel szemben a közszolgáltatások, az egészségügy és a közigazgatás továbbra is stabil támaszt adnak a GDP-nek; a turizmus és a vendéglátás szezonálisan hullámzó, de a járvány utáni talpra állás alapjai megmaradtak.

Költségvetési helyzet és politika: egyensúlyozás a ciklikus és szerkezeti célok között

A 2024-es második recessziós év, valamint egyes egyszeri tételek a költségvetési hiányt is megemelték. A 2025-ös büdzsé célja a fokozatos konszolidáció, úgy, hogy közben a növekedést támogató programok (energia-hatékonyság, iparstratégia, engedélyezési gyorsítás) se sérüljenek. A kihívás kettős: az államadósság stabil pályára állítása és a versenyképességi beruházások fenntartása. A kormány és a jegybank kommunikációja óvatos optimizmust sugall: a mélypontot 2025 elejére teszik, onnan lassú kilábalással számolnak, miközben kockázatként említik a globális kereskedelmi feszültségeket és a külső kereslet gyengeségét.

Kilátások! Mi billentheti át Ausztriát a növekedési zónába?

1) Külső környezet javulása. Németország és a szélesebb euróövezet ipari ciklusának javulása az osztrák beszállítók számára azonnali lökést jelenthet. A világgazdaság – különösen az Egyesült Államok – tartós növekedése és a kereskedelmi korlátok enyhülése szintén segítene.

2) Belső beruházási fordulat. Az ipar és az energetika zöld- és digitalizációs beruházásai, az engedélyezések gyorsítása, valamint a célzott adókedvezmények fokozatosan élénkíthetik a tőkeakkumulációt.

3) Infláció lehorgonyzása. A 3% körüli sávból lefelé mutató trend – ha tartóssá válik – helyreállíthatja a reáljövedelmeket, és erősítheti a háztartási fogyasztást.

4) Munkaerőpiaci illeszkedés. Az idősebb korosztály foglalkoztatásának bővülése mellett kulcskérdés a készségek frissítése: a szakképzés, az átképzés és a célzott migrációs csatornák javíthatják a kínálat-kereslet találkozását, különösen a hiányszakmákban.

Kockázatok: mi fékezheti a fordulatot?

Hosszabb ipari recesszió Európában, különösen a német gép- és autóiparban.

Újabb inflációs hullám, amely a reálbéreket és a fogyasztást gyengíti.

Szűkülő fiskális mozgástér, ha a bevételek elmaradnak, miközben a kiadási nyomás fennmarad.

Kereskedelmi feszültségek (vámok, szankciók), amelyek az exportorientált ágazatokat érintik.

Mit jelent ez a vállalkozásoknak és a háztartásoknak?

A vállalatok számára a következő 12 hónap kulcsa a likviditás és a beruházás időzítése: érdemes a kapacitásbővítést a keresleti jelekhez kötni, közben élni a hatékonyságot javító támogatásokkal és adókedvezményekkel. A háztartások esetében a reáljövedelmek kilátásai javulhatnak, ha az infláció valóban horgonyoz; ugyanakkor az óvatossági megtakarítások szintje várhatóan magas marad, és a nagy értékű fogyasztási döntéseknél (lakás, autó) a hitelkamatok szintje továbbra is mérlegelendő tényező lesz.

Ausztria 2025-ben vékony jégen korcsolyázik: az ipar és az építőipar gyengesége, a ragadós infláció és a mérsékelt belső kereslet a stagnálás felé tolják a gazdaságot. Ezzel szemben a közszolgáltatások, néhány piaci szolgáltatás és a várható külső keresleti élénkülés mérsékelt növekedési esélyt kínálnak 2026-ra. A politikai-gazdaságpolitikai fókusz most azon van, hogy a versenyképességet erősítő beruházások ne álljanak le, miközben a költségvetési egyensúly is javul.


Források:

  • Economic Recovery According to WIFO Still a Long Way Off in Austria (Vindobona). vindobona.org
  • WIFO: Austria’s economy stagnated in the spring… (News). wifo.ac.at
  • WIFO: Austria is Slowly Returning to Growth – Economic Outlook for 2025–2026. wifo.ac.at
  • Statistik Austria: Inflation in July 2025 according to flash estimate at 3.5% (pdf) és CPI/HICP oldal. STATISTIK AUSTRIA+1
  • Statistik Austria: Unemployment rose significantly in Q1 2025 (pdf). STATISTIK AUSTRIA
  • Reuters: Austrian central bank expects country will barely avoid recession in 2025. Reuters
  • Európai Bizottság: Economic forecast for Austria (2025. május). Economy and Finance

Kapcsolódó tartalmak: