Az informatikai és műszaki hiányszakmák Magyarországon ma már nem pusztán „utcai szóbeszéd” tárgyai — valódi, érezhető kihívások a munkaerőpiacon, amely hatással van a vállalatok működésére, a fiatalok pályaválasztására és az ország versenyképességére. Ebben a cikkben bemutatom, miért alakult ki ez a helyzet, mely konkrét szakterületek állnak a legnagyobb hiányban, és milyen tendenciákra érdemes figyelni azoknak, akik ezen területeken gondolkodnak.
Miért van munkaerőhiány az informatika és a műszaki szakmákban?
A hiányszakmák fogalmát úgy értelmezhetjük, hogy olyan foglalkozások, ahol tartósan nem áll rendelkezésre elegendő képzett munkaerő a kereslethez képest. Magyarországon ez különösen érzékenyen érinti azokat a szakmákat, amelyek gyors technológiai fejlődéshez, magas szakmai jártassághoz, speciális tudáshoz kötődnek.
Az egyik alapvető ok az oktatás és a munkaerőpiac közötti eltérés. Az iskolák, különösen a középfokú és szakképző intézmények, gyakran nehezen követik a legújabb technológiai trendeket, így a végzettek tudása nem mindig felel meg a vállalati elvárásoknak. Emellett sok fiatal inkább olyan „biztonságosabb”, „könnyebben értelmezhető” pályákat választ. Például a közgazdaság, menedzsment vagy általános bölcsész szakok, és nem merészkedik be a műszaki vagy műszaki‐informatikai képzésekbe, amelyek sokszor nagyobb kihívást jelentenek.
Továbbá a nemzetközi verseny is nehézség. A hazai cégeknek nemcsak egymással, hanem a külföldi munkáltatókkal is versenyezniük kell a szakemberekért. Az IT szektorban jellemző, hogy a vállalatok egymásra licitálnak a tehetségekért, jobb béreket, kellemesebb munkakörnyezetet és rugalmas feltételeket kínálnak világszerte. Így a magyar cégeknek is versenyképes ajánlatokat kell adniuk ahhoz, hogy itthon tartsák az informatikusokat.
A műszaki szakmák terén szintén jelentős gát az, hogy sok területen már csak tapasztalt mérnököket, projektvezetőket keresnek, az újonc mérnökök elhelyezése nehezebb — és a pályakezdők fizetése gyakran nem áll arányban azzal, amit egy vállalat elvár tőlük. Egyes vállalatok inkább importálnak külföldi szakembereket, ha nem találnak hazait.
Mely területek érintettek leginkább?
Az IT és műszaki szakmák között olyan pozíciók szerepelnek, amelyekre folyamatosan keresik az embereket. Ezek tehát nem csak „divatszakmák”, hanem valódi, hosszútávon is megtérülő lehetőségek. Lássuk melyek ezek a hiányszakmák Magyarországon!
Informatika
A legfőbb hiány a szoftverfejlesztők, backend, front-end és full-stack programozó, adatbáziskezelő, DevOps és Big Data szakemberek körében tapasztalható. A Java, .NET, JavaScript, Python nyelvek ismerete gyakran elvárás.
Az IT piac változásait követve egyre nagyobb igény mutatkozik az adat- és mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adatbányászat, felhőalapú megoldások és kiberbiztonság tudására.
Műszaki területek
Itt többféle mérnöki és technikusi szakma is hiányszakmává vált. Gépész-, villamos-, mechatronikai mérnökök, automatizálási mérnökök, műszaki tervezők és technikusok, elektromérnökök, valamint műszaki karbantartók mind olyan területek, ahol a cégek nehezen találnak megfelelő erőforrást.
A technikusok, műszaki rajzolók, mechanikai és villamos szakmunkások is hiánycikknek számítanak egyes térségekben.
Az építőiparban, gépiparban, energetikában és ipari automatizálásban jelentkező kihívások is fokozzák a nyomást, hiszen a modern gyárak, intelligens üzemek növekvő műszaki igényeket támasztanak.
Mekkora a hiány? Néhány friss adat
A BME Összehasonlító Folyóirat egyik tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a hiányszakmák leginkább a feldolgozóiparban, az IT területen és a műszaki ágazatban alakultak ki.
A ManpowerGroup felmérése szerint a hazai cégek 57 %-a nyilatkozott úgy, hogy nehézségeik vannak a megfelelő munkaerő felvételével.
2025 augusztusában Magyarországon 4 676 000 fő volt alkalmazásban, és 215 000 fő volt munkanélküli — ez azzal jár, hogy az általános munkaerőpiac erősen foglalkoztatott állapotban van, de belső struktúrákban jelentős torzulások tapasztalhatók.
A KSH havonta közöl bérstatisztikákat is, amelyek alapján kijelenthetjük, hogy a magas szakmai tudást igénylő pozíciók bérei dinamikusan növekednek.
Egy 2025-ös elemzés szerint a mérnökök és IT-szakemberek bérszintje továbbra is attraktív, de a jövedelmek növekedése már kissé lassuló tendenciát mutathat az előző évek kiugró üteméhez képest.
Milyen következményekkel jár a hiány?
A vállalatok számára a hiány komoly kihívás: ha nem találnak megfelelő képzettségű szakembert, kénytelenek lehetnek beruházásokat késleltetni, innovációt visszafogni, vagy külső szolgáltatásokat venni, ami költségesebb lehet. A hosszú távú versenyképesség romolhat.
A fiatalokra nézve viszont lehetőség is rejlik benne: aki gondolkodik informatikai vagy mérnöki pályán, ma kedvező piaci kilátásokkal számolhat. Azok, akik felkészülnek, specializálnak — például adatvezérelt rendszerek, automatizálás, ipari digitalizáció, mesterséges intelligencia —, jó eséllyel kiemelkedő jövedelemre és stabil karrierre tehetnek szert.
Az állam részéről is egyre több program születik: ösztöndíjak, hiányszakmás képzések támogatása, átképzési lehetőségek, együttműködés az iparral arra, hogy a képzési programok minél jobban igazodjanak a vállalati igényekhez.
Tanácsok, amit érdemes szem előtt tartani
Ha valaki ezen területek felé orientálódik, az alábbi gondolatokra érdemes figyelni:
- Ne hagyatkozz kizárólag az általános tantervre. A piac azt igényli, hogy legyenek gyakorlati projektek, portfólió, valós feladatokkal szerzett tapasztalat — az iskolai elmélet önmagában nem elegendő.
- Specializálódj olyan irányba, ahol nincs túlkínálat. Például adatmodellezés, automatizálás, felhő, mesterséges intelligencia, gépi tanulás — ezek ma növekvő keresletű területek.
- Fejleszd a kombinált tudásokat. Mérnöki alapképzés + programozás, mechatronika + adatkezelés vagy gépi tanulás ötvözése előnyt jelenthet a munkaerőpiacon.
- Maradj naprakész. A technológia gyorsan változik — az új eszközök, módszerek, programozási nyelvek és iparági szabványok folyamatos tanulást igényelnek.
- Kapcsolódj ipari projektekhez, szakmai hálózatokhoz. Az innovatív cégek gyakran együttműködnek egyetemekkel, kutatóhelyekkel — ez segít abban, hogy a „valós igények” felé orientálódj már a tanulmányaid során.
Összegzésül elmondható, hogy az informatika és a műszaki területek Magyarországon ma olyan pályák, ahol komoly lehetőségek várnak, de nem könnyű ám belépni: a követelmények magasak, a verseny globális. Úgy érdemes elindulni ezen az úton, hogy nem csak motivációval, hanem tudatos felkészüléssel, specializált tudással és piaci orientációval vágunk bele.
