Téli reggeleken kézenfekvőnek tűnik előkapni a konyhasót vagy az útszóró sót, és gyorsan „megoldani” a csúszós járdát. Csakhogy a járda sózása nem csak környezetvédelmi szempontból problémás: belterületi közterületen – az úttest kivételével – a síkosságmentesítésre olyan anyag használható, ami nem veszélyezteti a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növényeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nátrium-klorid (klasszikus só) tipikusan nem fér bele a járdákon, fasorok, zöldsávok, fák töve közelében.
Fontos különbség: az úttest (a közúti forgalom számára igénybe vett terület) kivétel. Vagyis a közutak téli üzemeltetésében a közútkezelők bizonyos esetekben alkalmazhatnak sózást (szakmai protokollok szerint, kontrolláltan). A járda viszont más kategória: ott a zöldfelület közelsége és a fák védelme miatt a „csak sózzuk le” megoldás könnyen jogsértő lehet, és a növényállományban is kárt tesz.
Miért baj a só a járdán?
A só olvadékvízzel bemosódik a talajba, roncsolja a talajszerkezetet, stresszeli a fákat, cserjéket, és tavasszal gyakran látványos „kiégést” okoz a zöldsávokban. Ráadásul háziállatok mancsát is irritálhatja, különösen, ha a kristályok beékelődnek a tappancsok közé.
Környezetbarátabb módszerek a síkosságmentesítésre (járdán is működnek)
1) A legzöldebb: mechanikai hóeltakarítás
A környezetbarát síkosságmentesítés alapja a gyors lapátolás és seprés. Minél előbb eltűnik a friss hó, annál kisebb az esélye, hogy letaposva jégréteggé fagy.
2) Érdesítés só nélkül: homok, zúzalék, apró szemcsés kő
A homok, zeolit, bazaltzúzalék vagy finom szemcsés kavics nem olvaszt, de kiválóan tapadást ad. Különösen jó megoldás enyhébb fagyban, illetve ott, ahol a cél a baleset-megelőzés, nem az olvasztás.
Gyakorlati tipp: szórás után érdemes utólag összeseperni, mert a túl sok szemcse tavasszal porolhat, és a vízelvezetőkbe is bekerülhet.
3) Kíméletesebb olvasztók: célzottan, mértékkel
Ha mindenképp olvasztani kell (például lépcsőn, bejárón, kritikus lejtőn), érdemes kifejezetten „növénykímélő” vagy „pet friendly” jégoldót keresni, és azt is minimális mennyiségben, célzottan használni (ne a zöldsáv felé szórva). Ezek összetétele változó, ezért a csomagoláson jelzett felhasználási terület és figyelmeztetések számítanak.
4) Megelőzés: csúszásgátló szőnyeg, gumiszőnyeg, bejárati rács
A bejáratoknál a csúszásgátló szőnyegek, rácsok és a rendszeres letakarítás sokszor teljesen kiváltja a vegyszerezést.
A jó gyakorlat röviden
A járda sózása helyett a legbiztonságosabb és leginkább környezetbarát kombináció:
(1) gyors hóeltakarítás + (2) érdesítés inert anyaggal + (3) csak indokolt pontokon, minimális kíméletes olvasztó.
Források
- 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet – belterületi közhasználatú területeken a síkosságmentesítés anyagára vonatkozó szabály (19. §)
- 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről (jogszabályi háttér, kapcsolódó rendelkezések)
- Újbuda Önkormányzat – lakossági tájékoztatók a síkosságmentesítésről és a sózás korlátozásáról
- Telex (2026.01.09.) – összefoglaló a jogi keretről és a sózás környezeti következményeiről
