A Halloween – vagyis október 31. – ma már egy globális jelenség: jelmezek, töklámpások, édességvadászat és tematikus fieszta mindenütt. Az ünnep gyökerei azonban ősi kelta hagyományokhoz, a Samhain-hoz vezetnek vissza, amely a sötétebb évszak kezdetét, a terménybetakarítás végét és a „világok közti határ” elvékonyodását jelképezte. Innen ered a maszkok és álcák viselése – hogy megtévesszék a kóbor lelkeket –, és a tüzek, amelyek védelmet és megtisztulást szolgáltak. A kereszténység elterjedésével a hagyományok egy része beolvadt Mindenszentek (november 1.) és Halottak napja (november 2.) megemlékezéseibe; a modern Halloween ennek a kulturális találkozásnak a gyermeke.
Röviden az eredetről – Samhain, maszkok, lámpások
A maszkos, „kísérteties” jelleg nem a hollywoodi horror szülötte. A kelták hite szerint ezen az éjjelen könnyebben térnek vissza a holtak lelkei – ezért öltöttek ijesztő maskarákat, hogy beleolvadjanak a szellemek közé, és ezért gyújtottak nagy tüzeket a közösségek. A tréfás „trick-or-treat” – adománykérés énekért, mondókáért cserébe – több európai vidéken már a kora újkorban megjelent, guising vagy mumming néven.
A jack-o’-lantern – a vigyorgó lámpás – eredetileg nem tökből, hanem marharépából/fehérrépából (turnip, „neep”) készült, főleg Írországban és Skóciában. A kivájt zöldségekbe parazsat tettek, és ijesztő arcot faragtak rájuk: a legenda szerint Fukar Jack örök bolyongását idézte, s a rossz szellemeket tartotta távol. A hagyományt az ír és skót kivándorlók vitték át Amerikába, ahol a nagy, könnyebben faragható tök vette át a főszerepet.
Hogyan ünneplik a világban?
Írország és Skócia – a „neep” lámpás és a guising őshazája
Az ír és skót hagyományokban Halloween a népi hiedelmek, jóslások, játékok és tréfák éjszakája volt. A neep-lámpás (faragott répalámpás) a 19. századból is fennmaradt múzeumi darabokon látható. Skóciában ma is él a guising: a gyerekek nemcsak bekopognak, hanem rövid verset mondanak vagy dalt énekelnek az édességért.
Egyesült Államok és Kanada – a nagy, közösségi Halloween
Észak-Amerikában vált a Halloween igazán látványos, közösségi ünneppé: tökfaragó versenyek, udvari dekorációk, iskolai parádék, jelmezes bulik és persze a trick-or-treat körutak. A „házról házra” édességkérés a 20. század közepére terjedt el tömegesen, részben közösségépítő és jótékonysági célokkal is. Az amerikai kultúra mintái később világszerte megerősítették a Halloween „popkulturális” arcát.
Mexikó – Día de los Muertos (Halottak napja) – rokon, de nem azonos
Mexikóban a Día de los Muertos (Halottak napja) nem egyszerűen gyász, hanem az élet és halál körforgásának ünnepe, amely során a családok elhunyt szeretteikre emlékeznek. Úgy tartják, hogy ezekben a napokban a lelkek visszatérnek a világba, hogy együtt lehessenek az élőkkel. Ennek tiszteletére otthoni és közösségi oltárokat, úgynevezett ofrendas-okat állítanak, amelyeken fényképek, mécsesek, kedvenc ételek és italok, valamint az elhunytakhoz kötődő tárgyak kapnak helyet. Az oltárokat gyakran díszíti a narancssárga színű cempasúchil virág, amely szimbolikus fényút a lelkeknek. Az ünnep elengedhetetlen része a „Pan de Muerto”, vagyis a halottak kenyere, egy édes péksütemény, amelyet az oltárra helyeznek, majd a család együtt fogyaszt el.
A megemlékezéshez hozzátartozik a temetőkben tartott virrasztás is, ahol a családok mécsesekkel világítják meg a sírokat, virágokkal díszítik azokat, és sokszor egész éjszakát ott töltenek beszélgetéssel, énekkel, közös étkezéssel. Egyes régiókban sajátos helyi hagyományok is élnek, például a Huasteca térségben a Xantolo, ahol maszkos táncokkal és közösségi rítusokkal emlékeznek.
A Día de los Muertos így Mexikóban nem a haláltól való félelmet hangsúlyozza, hanem az emlékezést, a családi kötelékek erősítését és az élet szeretetének ünneplését – színesen, derűsen és közösségben.
Fülöp-szigetek – „Undas”: temetői virrasztás, családi piknik
A Fülöp-szigeteken az Undas idején családok ezrei mennek a temetőkbe; sírt takarítanak, mécsest gyújtanak, és sokszor éjjel is a sírnál maradnak: együtt étkeznek, beszélgetnek, emlékeznek. A gyerekek a leolvadt viaszt gyakran golyóvá gyúrják – helyi, kedves szokás.
Japán – tömegek, de újabban szigorúbb szabályok
Tokióban, főleg Shibuyában a 2010-es évektől hatalmas utcai jelmezes tömegek jelentek meg Halloweenkor. A zsúfoltság és közbiztonsági kockázatok miatt a kerület az elmúlt években szigorításokat vezetett be: kijelölt időszakokban utcai alkoholfogyasztási tilalom, fokozott rendőri jelenlét, a spontán „street party” visszaszorítása.
Spanyolország (Katalónia) – La Castanyada
Katalóniában október 31. és november 1. között hagyományosan La Castanyada az uralkodó: sült gesztenye, édesburgonya és panellets (mandulamarcipán-golyók fenyőmaggal) kerül az asztalra. A hangulat bensőséges, családias, közelebb áll Mindenszentek komorabb tónusához, mint a látványos jelmezes bulihoz.
Románia – Drakula árnyékában: fesztiválok és kastélybulik
Romániában a Halloween új keletű és főleg turisztikai eseményként erős: tematikus fesztiválok, jelmezes bulik, Bran (Drakula) kastély köré szervezett programok. Az utóbbi években Bukarest is nagy, családbarát fesztiválokkal csatlakozott, több tízezres látogatószámmal.
Mi a helyzet Magyarországon?
Mindenszentek és Halottak napja – a csendes emlékezés
Magyarországon november 1. a Mindenszentek, november 2. a Halottak napja: ilyenkor temetők ezrei telnek meg virággal és mécsesek fényével. A családok sírt gondoznak, koszorút helyeznek el, gyertyát gyújtanak, és csendben emlékeznek elhunyt szeretteikre. Számos néprajzi hagyomány ír le ehhez kötődő szokásokat – az adakozástól a koldusok megvendégeléséig –, amelyek a közösségi összetartozást erősítik.
Halloween Magyarországon – import szokás, helyi ízzel
A Halloween-partik, jelmezes gyerekprogramok és tökfaragó versenyek a 1990-es évektől fokozatosan terjedtek el Magyarországon, főleg városi közegben és iskolai-óvodai rendezvényeken. Míg a templomi, temetőlátogatós megemlékezések továbbra is Mindenszentekhez/ Halottak napjához kötődnek, a Halloween világi, játékos, közösségi arcát egyre több településen és művelődési házban lehet megtapasztalni (tökfesztiválok, családi kézműves délutánok, tematikus futások). A két „világ” – a csendes emlékezés és a könnyed, jelmezes szórakozás – külön időben és térben, egymást tiszteletben tartva létezhet együtt.
10 érdekesség a Halloweenről
- A töklámpás répa-eredetű. Írországban és Skóciában hagyományosan turnipból (fehérrépa) faragtak „fejeket”, a nagy tök az USA-ban vált népszerűvé.
- A „guising” ma is él Skóciában: azt jelenti, hogy a gyerekek kis műsort adnak az édességért.
- Derry (Észak-Írország) Európa legnagyobb Halloween-fesztiváljával négy napon át a „Halloween fővárosa”.
- Mexikóban az ofrenda az emlékezés központja – fotó, gyertya, virág, kedvenc ételek.
- A Fülöp-szigeteken családok éjszakáznak a temetőben – az emlékezés egy közösségi esemény.
- Tokió Shibuya kerülete az utóbbi években korlátozza az utcai ivást Halloweenkor.
- A „trick-or-treat” kifejezés széles körben a 20. században rögzült Észak-Amerikában.
- La Castanyada Katalóniában gesztenyéről, panelletsről (süti) és családi együttlétről szól.
- A katolikus naptárban Mindenszentek (nov. 1.) és Halottak napja (nov. 2.) külön megemlékezés.
- Magyar temetők ilyenkor fényárban: a mécsesek ezrei az emlékezés jelképei.
Tippek családoknak
Kisebb gyerekekkel: készítsetek közösen lámpást – akár narancsból vagy papírból is –, mondókázzatok, és beszélgessetek a félelemről, emlékezésről az életkoruknak megfelelően.
Közösségi programok: keressetek helyi művelődési házakat, könyvtárakat, óvodai-iskolai rendezvényeket – sok helyen tartanak tökfaragó délutánokat, jelmezes bulikat.
Megemlékezés: Mindenszentek és Halottak napja előtt gondozzátok a sírokat, készítsetek saját kis emlékasztalt otthon (egy gyertya, egy fotó, kedves tárgy) – amely halk, méltó pillanatokat teremt.
Utazóknak: ha külföldi Halloween-eseményre mennétek, nézzétek meg az adott város aktuális szabályait (pl. Tokió Shibuya ivási tilalom), és a fesztiválok hivatalos oldalait a menetrendeket.
