A Kistolmácsi-tó és a Budafai Arborétum együtt jó őszi kirándulásnak tűnik a Zalai-dombságban. A tóparti séta után rövid túrával érhető el az arborétum. A két helyszín így egyetlen napba is belefér.
A Kistolmácsi-tó a település mellett fekszik, és 11,2 hektáros mesterséges víztározóként 1989-ben alakították ki. Létrejötte a környék szénhidrogén-kutatásához kapcsolódik: az 1980-as évek közepén egy geológiai robbantás következtében nagy vízhozamú forrás tört a felszínre. Ezt a forrás a Béci-patakkal együtt ma is táplálja a tavat.
A vízpartot erdős domboldalak övezik, a parton kiépített szabadstrand és pihenésre alkalmas területek találhatók. Nyáron a fürdőzők és a horgászok körében népszerű, a hűvösebb hónapokban pedig sétára is kellemes környezetet kínál. Októberben a fák lombja sárgára és barnára színeződik, szélcsendes időben pedig a víz felszínén is megjelenik a tükörképük.
A tóparti séta után indulhat a túra az arborétumhoz
Kistolmácsra a Csömödéri Állami Erdei Vasúttal is el lehet jutni. A kisvasút bükk- és tölgyerdők között kanyarog, végállomása a víztározó északi végénél található, a tóparti állomás pedig 2021-ben, egy közel egy kilométeres pályabővítésnek köszönhetően vált közvetlenül elérhetővé. A Budafai Arborétum felé a kék kereszt jelzésű turistaút vezet, amely a településtől mintegy három kilométerre fekszik, és a dél-zalai dombvidék erdős területein halad át.
Az útvonal bükkösökön és tölgyeseken vezet keresztül, kisebb emelkedők és lejtők váltják egymást, miközben a magas fák között a környék változatos növényvilága is megfigyelhető. Ősszel a lehullott levelek helyenként vastagon borítják az utat, ezért csapadékos időben megfelelő túracipő viselése is szóba jöhet. Az elágazásoknál a kék kereszt jelzést kell követni.
Vadászkastélyból lett növénygyűjtemény
A Budafai Arborétum területe egykor a Zichy család birtokához tartozott. Az itt álló vadászkastély 1926-ban épült, körülötte kisebb parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után, 1954-ben kezdődött meg a növénygyűjtemény létrehozása: a korábbi kastélyparkot kibővítették, a meglévő tavat felújították, és távoli vidékekről, más földrészekről származó fákat telepítettek.
A munkálatok célja egy látogatható park kialakítása és az idegenhonos fafajok meghonosításának elősegítése volt. A telepítések során 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fa került a területre. A gyűjtemény leglátványosabb növényei közé tartoznak a mamutfenyők, a jegenyefenyők és a mocsári fenyők, amelyek egész évben figyelmet érdemelnek. Tavasszal az azáleák virágzása, októberben pedig a lombhullató fák sárga, narancsos és vöröses árnyalatai adják a park hangulatát.
A park történetéhez károk is kapcsolódnak: a 2000 és 2004 közötti aszályos időjárás következtében fellépő szúkárosítás mintegy tíz hektáron okozta a lucfenyők tömeges pusztulását. Az elpusztult állományok helyére később ellenállóbb fákat és cserjéket ültettek. Az arborétum sétaútjai mentén emlékhelyek, fából készült szobrok és pihenőhelyek is találhatók.
Az arborétum a magyarországi földgázbányászat történetében is fontos helyszín: itt emlékmű jelöli a Budafapuszta–1 jelű fúrás helyét, ahol 1937. február 9-én Magyarországon elsőként megkezdődött a földgázbányászat. A dél-zalai szénhidrogén-lelőhelyek feltárása jelentős változásokat hozott a környező települések életében, és Bázakerettye a hazai olajipar egyik fontos központjává vált.
A családos kirándulóknak a Makk-Kaland Játszótér is jó megálló lehet, ahol akácfából készült, egyedi fafaragásokkal díszített játékok várják a gyerekeket. A játszótéren makktorony, mászófal, kötélpálya, egyensúlyozó elemek és csúszda is található. A Budafai Arborétum áprilistól október végéig látogatható; októberben szerdán, szombaton és vasárnap 10 és 17 óra között tart nyitva, október 23-án is. A parkba kutyát is be lehet vinni, de kizárólag pórázon.










