2026 januárjában a hazai oktatáspolitika egyik legújabb mérőszáma került reflektorfénybe: a nyelvvizsgázók száma 2019-hez képest több mint a felére csökkent Magyarországon. A korábbi évek stabil, sőt növekvő trendje után a visszaesés látványos, és nem pusztán statisztikai érdekesség: mélyreható következményekkel járhat a fiatalok tanulmányi útjára, munkaerőpiaci esélyeire és az ország hosszú távú versenyképességére nézve.
Drámai számok, amelyek nem magyarázhatók meg egyetlen okkal
2019-ben még több mint 124 ezer ember tett nyelvvizsgát Magyarországon. Ez a szám 2024-re alig 57 ezer főre csökkent, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint öt év alatt több mint 50 százalékos visszaesés következett be. A tendencia nem állt meg: a 2025-ös év első felében mindössze 36–37 ezer vizsgázót regisztráltak, ami előrevetíti, hogy az éves adatok tovább romolhatnak.
A csökkenés szinte minden nyelvet érint. Az angol továbbra is a legnépszerűbb, ám míg korábban 90–100 ezres nagyságrendben jelentkeztek rá, ma már ennek töredékét látjuk. A német és egyéb idegen nyelvek esetében még látványosabb a visszaesés, különösen az idősebb korosztályokban.
Mi változott? – amikor megszűnt a kényszer
A fordulópont egyértelműen a felsőoktatási szabályozás megváltoztatása volt. A nyelvvizsga korábban kötelező feltétele volt a diploma megszerzésének, ezt a követelményt azonban eltörölték. A hatás gyors és egyértelmű volt: az egyetemisták jelentős része már nem érezte szükségesnek, hogy hivatalos nyelvvizsgát tegyen.
Ehhez társult a Covid-időszak alatt bevezetett nyelvvizsga-amnesztia, amely ideiglenesen lehetővé tette a diploma megszerzését nyelvvizsga nélkül. Bár ez rövid távon sok hallgatón segített, hosszabb távon hozzájárult ahhoz, hogy a nyelvvizsga elveszítse korábbi „kötelező mérföldkő” jellegét.
Paradoxon a felsőoktatásban
Miközben a nyelvvizsgázók száma drámaian csökken, a felsőoktatásba jelentkezők száma rekordokat dönt. Soha ennyien nem felvételiztek magyar egyetemekre, mint az elmúlt években. A két trend azonban nem erősíti, hanem gyengíti egymást: egyre több fiatal jut el diplomáig úgy, hogy nem rendelkezik hivatalosan igazolt idegennyelv-tudással.
Ez különösen problematikus annak fényében, hogy a nemzetközi munkaerőpiacon – de gyakran már a hazai multinacionális cégeknél is – az idegen nyelv ismerete alapelvárás, nem extra készség.
Miért nem mindegy, hogy van-e nyelvvizsga?
A nyelvvizsga nem csupán papír. Egyfajta minimális minőségi garancia, amely jelzi, hogy valaki képes idegen nyelven kommunikálni, információt feldolgozni, tanulni vagy dolgozni. Bár a nyelvtudás szintje vizsga nélkül is létezhet, a statisztikák azt mutatják, hogy ha nincs külső kényszer, sokan végül el sem jutnak erre a szintre.
Kutatások és munkaerőpiaci adatok alapján a nyelvtudással rendelkező munkavállalók gyorsabban találnak állást, magasabb fizetésre számíthatnak, és jóval nagyobb az esélyük nemzetközi tapasztalatszerzésre. Ezzel szemben a nyelvtudás hiánya hosszú távon beszűkítheti a lehetőségeket – különösen egy nyitott, exportorientált gazdaságban.
Hová vezet ez a trend?
A nyelvvizsgázók számának zuhanása túlmutat az oktatáson. Versenyképességi kérdéssé válik, amely hatással van a gazdaságra, a munkaerő mobilitására és Magyarország nemzetközi beágyazottságára is. Az Európai Unióban így is az alsó mezőnybe tartozunk idegennyelv-tudás terén, a jelenlegi trend pedig ezt a lemaradást tovább mélyítheti.
A számok egyértelműek: néhány év alatt több mint a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. Ez nem pusztán egy adminisztratív változás következménye, hanem egy olyan folyamat része, amely hosszú távon határozhatja meg a fiatal generációk lehetőségeit. A kérdés már nem az, hogy visszaáll-e a korábbi rendszer, hanem az, hogy talál-e az oktatáspolitika olyan ösztönzőket, amelyek újra értékké teszik a nyelvtudást – kényszer nélkül, de valódi motivációval.
Források (a cikk végén):
- 444.hu – 2019-hez képest több mint a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma (2026.01.28.)
- Oktatási Hivatal – nyelvvizsga-statisztikák
- Index.hu – nyelvvizsgázási adatok elemzése
- Eduline.hu – felsőoktatás és nyelvvizsga trendek
- Telex.hu – oktatási és KSH-adatokra épülő háttérelemzések
