Donald Trump második elnöki ciklusa az amerikai történelem egyik legmagasabb importvámjainak bevezetésével indult. Ami kezdetben hatalmas pánikot keltett az S&P 500 piacán. De ahogy a por leülepedett, a „Trump-vámok” által kiváltott mélyrepülés után valami váratlan történt: a piac, egy igazi kaméleonként elkezdett felpattanni. De vajon miért és hogyan lehetséges ez a viharos visszaerősödés egy ilyen turbulens időszakban? Merüljünk el a részletekben!
Sokk és alkalmazkodás: A vámok kezdeti csapása és a gyors helyreállás
Amikor Donald Trump 2025. január 20-án elfoglalta az elnöki széket, a pénzügyi világ lélegzetvisszafojtva figyelte. A kampány ígéretei nem maradtak üres szavak: rögtön az elnökség elején bevezetésre kerültek a példátlanul magas importvámok, amelyek szinte az összes behozott terméket sújtották. Januártól áprilisig az átlagos amerikai vámtarifa 2,5%-ról egészen 27%-ra ugrott, ami az elmúlt száz év legdrágább kereskedelmi gátjává tette az amerikai határokat.
A piac azonnal reagált: március elejére az S&P 500 elvesztette a 2024 novembere óta felhalmozott szinte összes nyereségét. Sőt, március 10-én már korrekciós zónába került, ami több mint 10%-os esést jelentett a csúcstól. Egyes napokon 2022 óta a legnagyobb zuhanásokat éltük át, és az amerikai óriásvállalatok összértéke 1,7 billió dollárral csökkent. Különösen a technológiai szektor szenvedett: az Nvidia 19%-ot, az Alphabet 18%-ot, az Apple 11,3%-ot, a Microsoft 10,94%-ot, a Tesla pedig döbbenetes 35%-ot esett. A befektetők pánikszerűen adták el a részvényeiket, attól tartva, hogy a vámok szétzilálják az ellátási láncokat és megfojtják a gazdasági növekedést.
Azonban a piac nem hazudtolta meg önmagát: a zuhanás után, mintha mi sem történt volna, jött a felpattanás. Április 9-én például egy „felszabadítási napi” vámhalasztás hírére az S&P 500 egyetlen nap alatt 9,5%-ot ugrott! Ez a gyors visszaerősödés nem puszta véletlen volt, hanem a piac mélyen gyökerező alkalmazkodóképességét mutatta. Bár a volatilitás továbbra is magas maradt, a befektetők kezdték megérteni, hogy a Trump-féle gazdaságpolitika nem feltétlenül jelent katasztrófát mindenki számára.
Mi hajtja a felpattanást? A váratlan nyereség és a „vám-biznisz”
Miért történt ez a meglepő felpattanás a kezdeti sokk után? A válasz a piac rugalmasságában és abban rejlik, hogy a vállalatok milyen gyorsan képesek alkalmazkodni, sőt, profitálni az új helyzetből.
Először is, a piacok nem hisznek a meséknek. Bár a vámokról szóló bejelentések drámaiak voltak, a befektetők gyorsan felmérték, hogy a Trump-adminisztráció gazdaságpolitikája nem egy homogén blokk. A vállalatok a kezdeti sokk után gyorsan rájöttek, hogy nem feltétlenül kell nyeleniük a plusz költségeket. Sok esetben egyszerűen áthárították a vámokat a fogyasztókra, vagy épp újrarendezték az ellátási láncaikat. Az amerikai székhelyű gyártók, amelyek kevesebb importra szorulnak, sőt, potenciálisan profitálhatnak a hazai termelés erősítéséből, hirtelen versenyelőnyhöz jutottak. Ez a stratégiai átalakulás nem azonnal történik meg, de a piac a jövőbe tekint, és beárazza a várható alkalmazkodást.
Másodszor, ne feledkezzünk meg a monetáris politika „hátszeléről” sem! A Federal Reserve dilemmája ellenére, amely az infláció és a növekedés között ingadozik, az alacsony kamatlábak továbbra is vonzóvá teszik a részvényeket a kötvényekkel szemben. A bőséges likviditás, amit a Fed a rendszerbe pumpál, keresi a helyét, és a befektetők továbbra is a tőzsdén látják a legjobb hozamokat. Ez a „cash is king” mentalitás, ahol a pénznek muszáj valahova áramolnia, egyfajta alátámasztást nyújt az S&P 500 számára még a bizonytalanság idején is.
Harmadszor, a technológiai szektor hihetetlen ellenálló képessége is kulcsfontosságú volt. Bár a kezdeti vámügyi aggodalmak miatt az tech óriások is szenvedtek, alapvetően a szolgáltatásokra és a szellemi tulajdonra épülő üzleti modelljük kevésbé érzékeny a fizikai árukra kivetett vámokra. Az AI-forradalom és a folyamatos innováció továbbra is elképesztő növekedési potenciált biztosít számukra, ami az S&P 500 egészét magával rántja. Az olyan vállalatok, mint az Nvidia, amelyek kezdetben nagyot estek, a hosszú távú növekedési kilátásaik miatt gyorsan visszanyerték a befektetők bizalmát.
A befektetői psziché: Az optimizmus és a „mindez átmeneti” hite
A S&P 500 felpattanása nem csak gazdasági adatokon alapul; jelentős részben a befektetői hangulaton és a piaci pszichológián múlik. A bizonytalan politikai környezet ellenére a befektetők makacsul optimisták maradtak az amerikai gazdaság hosszú távú kilátásait illetően.
Ez az „ez is átmeneti” mentalitás azt jelenti, hogy a piac úgy véli: a Trump-féle vámok és a kereskedelmi háborúk is csak ideiglenes akadályok a globális növekedés útjában. A befektetők sokkal inkább a vállalatok alapvető értékére, a technológiai fejlődésre és a gazdaság belső erejére koncentrálnak, mint a politikai csatározásokra. Sőt, sokan a „buy the dip” (vedd meg a visszaeséskor) stratégiát alkalmazták, kihasználva a kezdeti zuhanást, hogy olcsóbban jussanak hozzá minőségi részvényekhez.
A diverzifikáció is létfontosságú szerepet játszik. A befektetők egyre inkább olyan vállalatokba helyezik a tőkéjüket, amelyek kevésbé függenek a globális ellátási láncoktól, vagy amelyek profitálhatnak a hazai gyártás fellendüléséből. Ez a stratégia segít enyhíteni a vámok közvetlen hatását, és hozzájárul az index ellenálló képességéhez.
Bár a politikai bizonytalanság továbbra is fennáll, és a Fed dilemmája az infláció és a növekedés között továbbra is éles, az S&P 500 felpattanása azt mutatja: a piac egy dinamikus és alkalmazkodó szervezet. Képes túllépni a rövid távú sokkokon, és megtalálni a növekedési lehetőségeket még a legturbulensebb időkben is.
